Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Bartha Csaba a Győri Audi ETO KC új elnöke

A Győri ETO Kézilabda Club tagjai az egyesület keddi közgyűlésén Bartha Csabát választották a Győri Audi ETO KC elnökévé, az új vezető megbízatása három évre szól.

A klub keddi közleményében emlékeztet, hogy a poszt március vége - Kelecsényi Ernő lemondása - óta volt betöltetlen, az azóta eltelt időszakban az elnökség vezette az egyesületet.

Az újonnan megválasztott elnök sportvezetőként korábban a Vasas, a Debrecen és az Újpest labdarúgócsapatánál dolgozott, jelenleg pedig a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgató-helyettese.

"Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy mostantól a Győri Audi ETO KC-t vezethetem elnökként. Ismerem a csapat fényes múltját és jelenét, az eddigi eredményeit, sikereit. Célom, hogy vezetésemmel biztosítsam az egyesületnek a sikeres szereplés és a stabil működés feltételeit és hátterét" - nyilatkozta Bartha Csaba.

A közlemény kiemeli, a Győri Audi ETO KC szinte változatlan kerettel vág neki a szeptember közepén kezdődő új idénynek. A bajnokságban és a Magyar Kupában címvédőként indul neki az új évadnak, míg a Bajnokok Ligájában már a csoportkörben találkozik majd a CSM Bucurestivel, amely az idei döntőben legyőzte. A román gárda mellett az orosz Rosztov és a dán Midtjylland lesz Ambros Martín csapatának ellenfele a sorozat C csoportjában.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×