Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Az IAAF elutasította 67 orosz atléta fellebbezését

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elutasította 67 orosz atléta fellebbezését, így ők továbbra sem indulhatnak nemzetközi versenyeken, köztük az augusztus 5-én kezdődő Rio de Janeiró-i olimpián.

Az IAAF doppingügyekben illetékes vizsgálóbizottságának döntéséről az orosz sportági szövetség (VFLA) honlapja számolt be vasárnap.

A VFLA kedden jelölte ki 68 fős olimpiai csapatát arra az esetre, ha a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) felülbírálja az IAAF felfüggesztésről döntő határozatát. A 68-as csapatból a távolugró Darja Klisinának engedélyezte az IAAF, hogy semlegesként részt vegyen a nemzetközi versenyeken, 67 társának eltiltása azonban érvényben maradt.

Szintén semlegesként állhat rajthoz az IAAF július 1-jei döntése alapján a 800-as Julija Sztyepanova, akinek férje, Vitalij 2014-ben egy német televíziós csatornának nyilatkozott az országban folyó szervezett doppingolásról.

A VFLA-t azért függesztette fel az IAAF, mert az a - részben már igazolt - gyanú vetődött fel, hogy az orosz vezetők nem támogatják a doppingellenes harcot, sőt szisztematikus doppingrendszert működtetnek és próbálják eltitkolni a pozitív eseteket. A CAS július 19-én tárgyalja a VFLA fellebbezését és két nappal később hirdet ítéletet. A felfüggesztés azt jelenti, hogy az ország atlétái nem indulhatnak nemzetközi versenyeken, így az olimpián sem. Akik viszont - mint Klisina - bizonyítani tudják, hogy Oroszországon kívül készülnek és folyamatosan ellenőrzik őket, semleges színekben részt vehetnek a versenyeken.

Klisinán kívül további 135 orosz atléta - köztük a 67 olimpiai kerettag - fellebbezett.

A VFLA vasárnapi közleménye úgy fogalmaz: a felülvizsgálat során az IAAF illetékesei nem vették figyelembe, hogy az elmúlt fél év során mind a 67 sportoló többször is átesett doppingellenőrzésen, a mintákat pedig kizárólag külföldi laboratóriumokban vizsgálták.

Mint írják: a lengyelországi Bydgoszcz-ban július 19. és 24. között sorra kerülő junior világbajnokságon biztosan nem indulhatnak az oroszok.

Az orosz sportági szövetség ismét leszögezte, hogy az összes jogi lehetőséggel élni fog annak érdekében, hogy sportolóik rajthoz állhassanak az olimpián. "Az orosz sportolók továbbra is készülnek az év legfőbb versenyére, az ország sportminisztériuma és olimpiai bizottsága pedig végzi a szükséges technikai és szervezési feladatokat" - közölték.

Az oroszok két hónapja azt ígérték, hogy az olimpiai keretükben egyetlen olyan atléta sem kap majd helyet, akinek korábban volt doppingesete, a 68 fős listán azonban szerepel a fedettpályás világbajnok Jekatyerina Konyeva hármasugró, aki 2007 és 2009 között tiltott szer használata miatt volt eltiltva. Rajta kívül a többi versenyzőnek nem volt ügye.

A CAS kedvező döntésében bízó 67 atléta sorában komoly riói éremesélyesek is vannak, mint például a női rúdugrás világcsúcstartója, Jelena Iszinbajeva, vagy a 110 méter gát világbajnoka, Szergej Subenkov.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×