Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Joó és Bor negyeddöntős a cselgáncs Eb-n

Joó Abigél és Bor Barna bejutott a negyeddöntőbe, Szigetvári Mercédesz viszont kiesett az olimpiai kvalifikációs kazanyi cselgáncs Európa-bajnokság szombati versenynapján.

A 78 kilogrammban kétszeres Eb-aranyérmes Joó izgalmas mérkőzést vívott a 16 között a portugál Yahima Ramirezzel. A bíró sorra osztotta fogásbontásért és kilépésért az intéseket, 3-3-ra álltak a felek, amikor a portugál ismét kilépett, és a negyedik intés már a leléptetést jelentette. A KSI 25 éves büszkesége a negyeddöntőben az Eb-harmadik holland Guusje Steenhuisszel csap össze, akivel 3-3 az egymás elleni különmérlegük. Joó a kvalifikációs ranglista 11. helyén áll, ami jelenleg riói kvótát ér a számára.

A +100 kilós Bor erőnyerőként a 16 között a lengyel Maciej Sarnackival kezdett, és csakhamar jukó-hátrányt kellett ledolgoznia. A 29 éves paksi versenyző előbb egy válldobással kiegyenlített, majd másfél perccel a vége előtt kontrából egy nagy külső horgot dobott riválisán, és ipponnal nyert. A vb-ezüstérmes Bor negyedik a világranglistán, így neki leginkább azért kell harcolnia, hogy az első nyolc tagjaként kiemelt legyen a riói játékokon.

A +78 kilósoknál a top 100-on kívül lévő Szigetvári Mercédesz ugyanakkor a 16 között búcsúzott. A 17 éves bajai dzsúdóst vazaarit érően vitte földre a török Kayra Sayit, aki a földharcban leszorításra még egy vazaarit kapott, így ipponnal győzött.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×