Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Diego Forlán Európa gólkirálya, övé az aranycipő

Az Atlético Madrid uruguayi játékosa, Diego Forlán nyerte el a 2008-2009-es szezonban az európai aranycipőt. Az ezüstcipős a kameruni Samuel Eto'o, a bronzcipős az osztrák Marc Janko lett.

Diego Martín Forlán Corazo 1979. május 19-én Montevideóban született. Édesapja, Pablo maga is világklasszis futballista volt, két világbajnokságon is játszott az uruguayi Célestében. Diego anyai nagyapja, Juan Carlos Corazo az Independiente élvonalbeli játékosa volt a negyvenes években.

Az újdonsült aranycipős a montevideói Danubióban kezdett játszani, majd apja egyik fő klubja, a Penarol, aztán nagyapja egylete, az Independiente tagja volt. Utóbbiból került 2002 elején a Manchester Unitedhez.

Bár az Old Traffordon nagy reményeket fűztek a szerződtetéséhez, Diego Forlánnak nyolc hónapra, illetve 27 mérkőzésre volt szüksége, hogy megszerezze első gólját a Manchester United színeiben.

Végül 2002 augusztusában, a Maccabi Haifa elleni BL-mérkőzésen tört meg a jég. A 6,9 fontért szerződtetett csatár Wayne Rooney érkezése után úgy döntött, kéri átigazolását. 2004 nyárutóján a spanyol Villarrealhoz igazolt, ahol szinte megtáltosodott: első idényében 25 találattal megszerezte a spanyol gólkirályi címet, s Thierry Henryval közösen európai aranycipős lett.

A második szezonjában a BL-elődöntőbe segítette a kis spanyol klubot. 2007 nyarán átigazolt az Atlético Madridhoz. Forlán a Primera Divisiónban töltött első öt szezonjában 171 bajnoki mérkőzésen 101 gólt szerzett. A mostani szezonban a bajnokságban 33 mérkőzésen 32 gól, minden sorozatot figyelembe véve 44 meccsen 35 gól a mérlege. Különösen az utolsó hetekben futballozott feltartóztathatatlanul: a Primera División utolsó nyolc fordulójában 12 gólt ért el.

Egyébként nem Forlán lőtte a legtöbb gólt az európai mezőnyben, csak az aranycipő-verseny szabályai szerint az erősebb bajnokságokban szereplők kettes, a közepesen erősekben játszók pedig másfeles szorzót kapnak.

A bécsi születésű Marc Janko (akinek édesanyja, Eva Janko az 1968-as mexikói olimpián bronzérmet nyert gerelyhajításban Németh Angéla és a román Mihaela Penes mögött), az osztrák bajnok Red Bull Salzburg csatára 39 góllal lett az osztrák Bundesliga gólkirálya, de, ellentétben a Primera División két légiósával, az ő szorzója csak másfeles volt. Az osztrák bajnokságban legutóbb 1987-ben szerzett ilyen sok gólt a gólkirály, Toni Polster.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×