Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

A magyar kormány 66 milliárdot adna a 2012-es Eb-re

A magyar kormány a központi forrásból 66 milliárdot szánna a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra, ha a magyar-horvát pályázat nyerné el a rendezés jogát. Erről Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke beszélt azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben fogadta a pályázat magyar szervezőbizottságát.

Az előzetes tervek alapján összesen 160 milliárd forintot fordítanának a kontinensviadalra. Ebből hatvanhat milliárd származna központi forrásból, míg a maradék részt az önkormányzatok, a Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint magántőke bevonásával biztosítanák.

Csak a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója 60 milliárd forintba kerülne. Az Európa-bajnokság magyarországi meccseit a Puskás Stadion mellett három vidéki helyszínen, Székesfehérvárott, Győrött és Debrecenben rendeznék.

Ábrahám Attila hozzátette, hogy a magyar-horvát pályázat esélyeit nem javítja a futballvezetők közötti harc, de bízik benne, hogy az eredményt lényegesen nem befolyásolja. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak fontos a kandidálás sikere.

Gyárfás Tamás, a magyar szervezőbizottság múlt héten felkért elnöke azt mondta, hogy jelentős csúszásban vannak, feszített tempóban kell dolgozniuk, hiszen a részletes pályázati anyag leadási határideje május vége, és a decemberi végleges UEFA-döntés után 2010-ig a stadionoknak el kell készülniük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×