Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Hívők gyülekeznek a vatikáni Szent Péter téren a pápaválasztó konklávé második napján, 2025. május 8-án. A pápaválasztásra jogosult bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnában az előző napon kezdték meg konklávéjukat, amelyen zárt ajtók mögött megválasztják az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódját.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

„Az első fordulóban Erdő Péter vezetett” – könyvet írtak a 2025-ös konklávéról

A Konklávé (2024) című film lebilincselő, bár kitalált betekintést nyújt az új pápa titkos megválasztásának kulisszái mögé. A tavalyi valós konklávé ugyanilyen drámai volt, rengeteg csavarral a történetben, a bíborosok közötti politikai csatározásokkal és egy meglepő eredménnyel. Erről jelent meg most egy könyv.

A CNN cikke szerint egy új könyv fényt derített arra, hogyan választották meg XIV. Leó pápát 2025 májusában a katolikus egyház 2000 éves történetének első amerikai születésű pápájává. A szerzők korábban nem hallott részletességgel mesélik el, hogyan szerzett Robert Prevost bíboros, egy visszafogott chicagói Ágoston-rendi szerzetes csendben támogatást bíborostársaitól a konklávé kezdetén, de komoly jelöltként továbbra sem kapott szélesebb körű figyelmet.

Gerard O'Connell, a New York-i székhelyű America nevű katolikus magazin vatikáni tudósítója, valamint Elisabetta Piqué, az argentin La Nacion című újság tudósítója és a CNN munkatársa a Sixtus-kápolnában 2025-ben lezajlott szavazás elemzése során egyebek mellett arról írnak, hogy hogyan maradt alul egy olasz esélyes, valamint hogy milyen váratlanul ért sokakat Prevost bíboros megválasztása, hiszen

évekig lehetetlennek tűnt, hogy amerikai legyen a pápa

az Egyesült Államok „katonai, gazdasági és kulturális ereje” miatt – fogalmazott a szerzőknek egy bíboros.

A XIV. Leó pápa megválasztása: Ferenc pápa utolsó meglepetése című könyv számos bíborossal készült interjúra hivatkozik. Ezen források felhasználásával a szerzők leírják, hogyan zajolhatott a csata a konklávét megelőző feszült napokban a Bíborosi Kollégiumban. Ahogy O'Connell és Piqué is leírták, végül kudarcot vallottak az arra irányuló erőfeszítések, hogy egy olyan pápát válasszanak, aki Ferencétől eltérő irányba halad. Leó, bár stílusában különbözik elődjétől, és még mindig némileg kifürkészhetetlen, nagyjából Ferenc választásának tekinthető.

O'Connell beszámolója azt is tartalmazza, hogy

az első szavazáson Erdő Péter szerezte meg a legtöbb szavazatot. A magyar bíborost elismert egyházi jogászként írják le, akire a konzervatívok voksoltak.

Bár a támogatottsága jól szervezett volt, nem feltétlenül volt széles körű – O'Connell szerint. Ebben a nyitófordulóban „több mint 30 jelölt kapott szavazatot, de csak három 20 és 30 közöttit” – írja a szerző –, a másik két jelölt Robert Prevost bíboros és Pietro Parolin bíboros, a Szentszék államtitkára és a vezető olasz jelölt volt. A következő két szavazáson azonban Prevost bíboros támogatottsága a könyvben olvashatók szerint megnőtt, míg Erdőé visszaesett. Az első amerikai pápát a negyedik szavazáson választották meg 108 szavazattal, Parolin lett a második helyezett. A könyv azt is felvonultatja, hogy a negyedik szavazást meg kellett ismételni, mert az egyik bíboros véletlenül két szavazólapot ragasztott össze, amint ez 2013-ban is történhetett, Ferenc pápa megválasztásakor.

További részletek itt olvashatók.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, újabb csapásokat indítottak a Közel-Keleten – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, újabb csapásokat indítottak a Közel-Keleten – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Az iráni háború szombaton a 36. napjába lépett, és nem látszik, hogy a konfliktus hamar deeszkalálódhatna. Iráni és amerikai források szerint két amerikai harci repülőgép is odaveszett az iráni és az öbölbeli műveletek során. Az egyik, Irán felett lelőtt F-15E kétfős személyzetéből az egyik katonát kimentették, a másik után tovább folyik a kutatás, miközben Teherán látványosan propagandatémává tette az ügyet. Közben újabb iráni rakéta- és dróntámadások érték Izraelt és a Perzsa-öböl térségét, miközben Washingtonban a háború finanszírozása körül is láthatóvá váltak az első komolyabb politikai repedések. Eközben az első nyugati hajó, egy francia olajtanker átjutott a Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×