A budapesti kiállításmegnyitón Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter arról beszélt, hogy Attila, a hunok nagyfejedelme a Nyugat emlékezetében gyakran kegyetlen barbárként jelenik meg, ezzel szemben keleten hősként és történelmi ősatyaként tisztelik. „Ahogy Magyarország, úgy Attila is híd Kelet és Nyugat között: mindannyian Attila unokái vagyunk” – hangsúlyozta.

„Az egész világ úgy tartja, hogy mi, magyarok a hunok leszármazottjai és örökösei vagyunk, a valaha volt egyik leghatalmasabb birodalomé és annak alapító uralkodójáé, Attiláé” – mondta a tárcavezető.

Hankó Balázs kiemelte: ugyan régóta mondjuk azt, hogy „merjünk nagyok lenni", a kishitűség, a meghunyászkodás, az igazodási kényszer, a „merjünk kicsinek lenni" érzése még gyakran ott munkál egyesekben. Ezt azonban nem szabad hagynunk – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ehhez az Attila-kiállításból is meríthetünk erőt.

A Magyar Nemzeti Múzeum új Attila-kiállítása ma egész Európa egyik legjelentősebb tárlata – hívta fel a figyelmet Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke, kiemelve, hogy az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Moldovából, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből is érkeztek felbecsülhetetlen értékű műkincsek a kiállításra.

Az egykori európai Hun Birodalom valamennyi szegletéből érkezett kincsek mellett a közép-európai emlékanyagon túl a hazai közgyűjteményekben őrzött hun vonatkozású tárgyak ékességei is felvonulnak

„a magyar múzeumügy közös csúcsvállalkozásává vált” kiállításon – mondta az MNMKK elnöke.

Attila uralkodása idején a Kárpát-medence egy időre az eurázsiai politika középpontjába került – hangsúlyozta Zsigmond Gábor, aki szerint a kiállítás erről a korszakról, kontinentális horderejű eseményekről szól, miközben először vállalkozik arra, hogy az Attila-képet és annak változásait összefoglalja.

„A Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett kiállítás a türk világ számos múzeuma közös erőfeszítésének köszönhetően jött létre. A türk államok múzeumai először fogtak össze, hogy ilyen átfogó kiállítást szervezzenek egy közös történeti narratíváról” – mondta Szultan Rajev, a Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) főtitkára. „Ez az egység rendkívül értékes kulturális együttműködésünk szempontjából. A kiállításon bemutatottak közös régészeti és tudományos kutatások eredményei” – tette hozzá.

A tárlat főkurátora Varga Benedek.

A nagyközönség számára péntektől látogatható kiállításon az érdeklődők megtekinthetik többek között a hódító hunok fegyvereit és a sírokban talált torzított koponyákat, valamint megismerhetik a hun birodalom történetét.

Ezen kívül megtudhatják, hogy milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak az utókorra és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.

A Magyar Nemzeti Múzeum összegzése szerint a tárlat kurátorai úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetőek legyenek. A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek és a kortárs reflexióknak a tükrében.

A kiállításon különleges ékszerek is láthatók, melyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék, vagy éppen „Attila méregpohara”,

amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült, eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.

A július 12-ig látható tárlatot gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok is várják.