Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Dyga Zsombor rendezõ, Mészáros Blanka és Jászberényi Gábor fõszereplõk és Lajos Tamás producer (b-j) a Sárkányok Kabul felett címû háborús akciófilm díszbemutatóján a fõvárosi Aréna Plázában 2025. november 18-án. A november 20-tól mozikba kerülõ film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Stúdió gyártásában, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szakmai támogatásával készült, a Sárkányok Produkció Kft. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) koprodukciós partnerségével.
Nyitókép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA

Sárkányok Kabul felett: tisztelgés az Afganisztánt megjárt magyar katonák előtt

Már játsszák a hazai mozikban a Sárkányok Kabul felett című magyar háborús akciódrámát. A Dyga Zsombor rendezésében készült film cselekményét megtörtént események ihlették. A rendező az InfoRádiónak nyilatkozott az alkotásról.

„Ez a film az Afganisztánban szolgáló magyar katonáknak igyekszik valamifajta emléket állítani. A 2021 augusztusában bekövetkező események, indítják el a történetünket, ami lényegében a kabuli mentőakcióról szól” – mesélte a rendező.

Mint mondta a történtek előzménye az volt, hogy az Egyesült Államok egy hirtelen döntéssel kivonta katonáit Afganisztánból. Ezzel azonban egyrészt nagyon nehéz helyzetbe hozta a kisebb NATO-országok ott lévő békefenntartóit, másrészt támadásra ösztönözte a tálibokat. Ők le is rohanták Kabult és ezzel sok-sok ezer afgán kényszerült menekülni. „Ebben az apokaliptikus világban kell a magyar katonánknak megtalálni és kimenekíteni jó pár száz embert” – tette hozzá Dyga Zsombor.

A tele van látványos akciójelenetekkel, amiről azt gondolhatnánk, hogy ezeket nyilván külföldi szakemberek segítségével hozták létre. Ám a rendező elmondta, szó sem volt erről. „Magyarországon nagyon erős szakmai vonal épült ki az elmúlt 10-20 évben, hála az itt forgatott külföldi produkcióknak. Úgyhogy a Sárkányok Kabul felett forgatásához is volt elég, kellően profi, hazai filmes szakember, ki segítettek nekünk összehozni ezt a produkciót” – hangsúlyozta az alkotócsapat vezetője.

„Bízom benne, hogy kellően emberi, izgalmas és remélhetőleg felemelő ez az egész ahhoz, hogy elnyerje a közönség tetszését.

Azért azt el kell mondanom, hogy egy nagyon nyomasztó és brutális világba visszük el a nézőket, úgyhogy a győzelmi mámorunk is keserédes tud csak lenni” – vallott a filmjéról Dyga Zsombor.

Az InfoRádió arra is kíváncsi volt: vajon ebben a háborús moziban szó van-e arról, hogy ilyen helyzetben miként maradhat ember az ember? A válasz egyértelmű volt: abszolút! „Valójában emberekről és az ő dilemmáikról, a felfokozott élethelyzetükről, illetve az abban való helytállásról mesél ez a film. Nyilván tele van érzelemmel, bajtársiassággal és egy kis szerelemmel, meg persze nagy-nagy fokú önfeláldozással” – tette hozzá. Még annyit elárult: „Tulajdonképpen a katonákról és egy orvosnőről mesélünk, akik az emberek szolgálatában végzik a dolgukat. Ezzel próbáltunk egy minél részletgazdagabb történetet elmesélni arról, hogy ilyen helyzetben kik is azok, akik valóban segítenek és helytállnak.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×