Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.84
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Meghalt György Péter

Hetvenegy éves korában, szerdán elhunyt György Péter író, esztéta, médiakutató, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanára, az MTA doktora, professor emeritus.

György Péter 1954. július 18-án született Budapesten. 1979-ben szerzett magyar-történelem-esztétika szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), ahol 1980-tól esztétikát és médiát oktatott. 1989 után részt vett az ELTE BTK média szak (ma Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Média Kommunikáció tanszék) alapításában, valamint tanított New Yorkban (New School for Social Research), Londonban, Manchesterben, Krakkóban is.

Kutatási területe a 20-21. századi magyar művészettörténet - különös tekintettel az avantgárdra -, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései voltak. 1986-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett esztétikából. 1990-től volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem) címzetes egyetemi tanára. 1995-ben PhD fokozatot szerzett esztétikából, 2006-ban habilitált az ELTE-n filozófiából, 2005 óta az MTA doktora volt.

Az elmúlt évtizedek során folyamatosan részt vett a média és kommunikáció szakok magyar felsőoktatási kurrikulumának kidolgozásában, illetve a kurrikulumok adaptálásában, a BA/MA/PhD rendszerbe való beillesztésében. Ennek a folyamatnak részeként jött létre a Filozófia Doktori iskolán belül a Film-, Média-, és Kultúraelméleti Doktori Program, melynek a kezdtetek óta a vezetője volt.

Első monográfiájának témája az Európai Iskola volt, amelyet Pataki Gábor művészettörténésszel közösen adott ki (Európai Iskola és az elvont művészek csoportja, 1990). Megjelentek művei a kortárs amerikai, európai és magyar avantgárd mozgalmakról. Több tanulmányt és könyvet írt múzeumokkal kapcsolatban, műveinek egy része idegen nyelven is megjelent. 2016-ban látott napvilágot Az ismeretlen nyelv – A hatalom színrevitele című esszékötete, amelyért 2017-ben esszé/kritika kategóriában Artisjus-díjat is kapott. Több szépirodalmi művet is jegyzett: az Apám helyett (2012) az apja , a Lépcsőházi katarzis (2024) az anyja történetét dolgozta fel.

Több száz kritikája jelent meg napi-, heti- és havilapokban, rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, többi között előkészítette az Origo 1998-as indulását is.

1984-ben elnyerte A színikritikusok díját, 1999-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2004-ben a Szépírók Társaságának díjával ismerték el. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, és a Radnóti Miklós antirasszista díjjal tüntették ki. 2010-ben megkapta az Alföld-díjat, az Alföld folyóirat irodalmi díját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×