A közleményben kiemelték: a párizsi Cinema Du Réel fesztiválon retrospektív vetítéssel tisztelegnek Elek Judit munkássága előtt. Szerda este a Meddig él az ember? című, 1967-es filmje lesz látható, amellyel nemzetközi sikerek sorát aratta.

Elek Judit 1937-ben született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán 1961-ben végzett, a Máriássy Félix vezette legendás osztályba járt többek között Huszárik Zoltánnal, Szabó Istvánnal és későbbi férjével, Kézdi-Kovács Zsolttal. Pályáját játékfilmek asszisztenseként, dramaturgjaként és híradórendezőként kezdte.

Első munkáit a Balázs Béla Stúdióban készítette. Közülük a Meddig él az ember című dokumentumfilmmel nemzetközi sikerek sorát aratta már, amikor első játékfilmjét, a Mándy Ivánnal közösen írt Sziget a szárazföldönt forgatta. Újabb sikeres dokumentumfilmek (Istenmezején, Egyszerű történet) után rendezte a Majd holnap című filmet, a családja és szerelme között dönteni képtelen pár történetét.

A hetvenes években több olyan dokumentumfilmet is csinált bányász közösségekről, amelyek tananyaggá váltak a világ különböző részein.

Az 1980-as években érdeklődése a történelem felé fordult: nevéhez kötődik a Martinovics Ignácról készült tévéfilm, valamint a tiszaeszlári vérvádpert feldolgozó, 1989-ben bemutatott Tutajosok című kétrészes játékfilm is. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Petőfi Sándor özvegyének klausztrofobikus kapcsolatáról szóló Mária nap című játékfilmjét az 1984-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon mutatták be, Elek Judit ebben évben megkapta a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokozatát. Az 1994-es Ébredés című filmjéért 1996-ban a salernói fesztivál nagydíjával jutalmazták.

A kilencvenes években sikerrel tért vissza a dokumentumfilmhez, amikor Elie Wiesel amerikai zsidó írót, holokauszttúlélőt és barátait elvitte Erdélybe és Auschwitzba: a Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete című alkotással egy széles közönséghez eljutó, személyes filmet készített - írták a közleményben.

Férjével, Kézdi-Kovács Zsolttal hozták létre a Dánielfilm Stúdiót, ahol dokumentumfilmeket készítettek, itt született két utolsó játékfilmje is, a Hét nyolcadik napja és a Visszatérés/Retrace. Utolsó filmes munkáját, az És a halottak újra énekelnek című koncertfilmet az erdélyi zsidók hátrahagyott kottáiból építette fel.

Alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak (1959) és az Európai Film Akadémiának is (1988). 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki "az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként", 2009-ben megkapta a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2020-ban neki ítélték a Magyar - Zsidó Emlékezet Díjat, 2023-ban a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon mutatták be a Sziget a szárazföldön című filmje felújított változatát. 2024-ben a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjával tüntették ki.