A hazai zenei színtér átfogó elemzését bemutató dokumentum immár tizedik alkalommal készült el a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában. A kutatás fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása állt, egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével - szerepel a szervezet által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint írták, a kutatás, amelyet a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ végzett el, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.

A magyar zeneipar duplázó (2,04) gazdasági hatása nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami a készítők szerint azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.

Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban, 2023-ban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet.

Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt.

A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 ezer fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP mintegy 0,3 százalékát teszi ki.

A kutatás eredménye alapján a magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 ezer fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.

Ugyanakkor

a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli.

A legnagyobb száz vállalat az iparági bevételek 78 százalékát, míg a legnagyobb háromszáz már 93 százalékát állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.

"A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami folyamatos keresletet generál különböző szakterületek - zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők - iránt, élénkítve a munkaerőpiacot" - emelte ki a közlemény.

Az adóbevételek tekintetében a zeneipar 2023-ban összesen 61,14 milliárd forinttal járult hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,4 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki.

A dokumentum szerint ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) volt 2023-ban.

A ProArt Zeneipari Jelentés teljes szövege a itt (.pdf) érhető el.