Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Budapest, 2021. november 1. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE, vagy Zeneakadémia) szecessziós stílusú 1907-ben felépült műemlék épülete. A bejárat felett Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár életnagyságnál nagyobb ülőszobra, Strobl Alajos alkotása (1907). A főpárkány feletti névfelirat mellett pedig Maróti Géza Géniusz-szobrai. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Ismét pályázható a Zeneakadémia rektori széke

A Kulturális és Innovációs Minisztérium több mint egy év után ismét kiírta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatát.

A minisztérium 2025. március 17-ig várja a pályázatokat. A beérkezett anyagokat az előzetes tervek szerint május 15-ig bírálják el. A Zeneakadémia pályázat útján kinevezett új rektorának határozott időre, legfeljebb 5 évre szól majd a vezetői megbízatása – írja a papageno.hu az Index nyomán.

Az aktuális pályázat szövegezése szerint: „tekintettel az alapító Liszt Ferenc szellemiségére és a Zeneakadémia hagyományaira, a zeneművészet, továbbá a felsőoktatás területén jelenleg is aktív pályázónak rendelkeznie kell:

  • legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert tudományos-, alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 10 éves oktatói tapasztalattal;
  • legalább 5 éves vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal;
  • nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, hangverseny- vagy operaelőadásokkal vagy nemzetközi tudományos konferenciákon való előadói részvétellel;
  • az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével;
  • zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén nemzetközileg is kiemelkedő publikációs tevékenységgel;
  • előnyt jelent a Kossuth- illetve Széchenyi díj, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyarország Babérkoszorúja díj.

A részletes pályázati kiírás itt érhető le.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×