A felmérés – amelyet szeptember 7-én és 8-án készítettek 2100 ember megkérdezésével – azt mutatta: az augusztusi 49 százalékot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra. Ezzel a Tisza Párt közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében (44 százalék), és a május–júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el – írták.

Az összegzés szerint azonban még továbbra is

• abszolút többség áll a kormánypárt mögött a fővárosban (56 százalék),
• a megyei jogú városokban (51 százalék),
• a 40 év alattiak körében (52 százalék) és
• legfőképpen a diplomások között (62 százalék).

Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is: a pártválasztók között az augusztusi 58 százalék után jelenleg 57 százalék, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61 százalék után most 59 százalék támogatja a Tiszát – tették hozzá.

Megjegyezték, hogy havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan

a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május–júniusi csúcs óta.

Kiemelték azonban, hogy élesedő pártversenyről még korai beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem tudott meggyőzően profitálni. A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21 százalék), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (26 százalékra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (27 százalékra) erősödést jelentett. A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10 százalék a teljes népességben, 12 százalék a pártválasztók körében és 10 százalék a biztos szavazó pártválasztók táborában – közölték.

Az Europion szerint a legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg:

a pártnélküliek az augusztusi 15 százalék után most 18 százaléknyian vannak.

Az elbizonytalanodás jele a választói aktivitásban is tetten érhető: míg augusztusban még 74 százalék állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 69 százalékra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele (53 százaléka) állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon – ismertették.

Népszerűségi lista

Közölték azt is, hogy az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben, és ezzel már 3 százalékkal előzi Magyar Péter miniszterelnököt és 7 százalékkal Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés elnökét.

Őket Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter (43 százalék) és Orbán Anita külügyminiszter (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezetője következik 38 százalékos népszerűségi mutatójával.

Azt írták, az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a volt kormányfő, Orbán Viktor: az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, ezzel Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével megegyező helyet foglal el a rangsorban.

Hozzátették, hogy ezzel együtt továbbra is Orbán Viktor a „messze legelutasítottabb” magyar politikus, majdnem a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1-5-ös skálán.

A felmérés szerint Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára: a megkérdezetteknek csupán 53 százaléka tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30 százalék), mint negatívan (23 százalék) vélekedők.

Arra is kitértek, hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat. A kormányzattal való elégedettség rangsorában az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52 százalék), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50 százalék) és a 17. alkotmánymódosítás folyamata (48 százalék), bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31 százalék).

A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42 százalék), a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítása és vezetőjének megválasztása (41 százalék) és az új államfő kinevezésének folyamata (39 százalék) bizonyult – olvasható a közleményben.