Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Meghalt Cselényi László, a Duna Televízió egykori elnöke

A rendező, szerkesztő, egyetemi tanár, volt televíziós elnök június 24-én hunyt el, 73 éves korában.

Cselényi László 1951. február 1-jén született Kolozsváron Cselényi Béla történész és Kiss Anikó történelemtanár gyermekeként. Eredetileg színházi rendezőnek készült, magyar nyelvű rendezőképzés nem indult a színművészeti főiskolán, ezért 1970–1974 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem–filozófia Karának pszichológia tagozatára jelentkezett, és ott diplomázott - írja róla a kultura.hu. Egyetemi tanulmányai során főként művészetlélektannal és az alkotási folyamat pszichológiai hatásmechanizmusával foglalkozott.

Cselényi László az 1970-es évek elején a Stúdió 51 kolozsvári ifjúsági magyar művészeti csoport egyik alapító vezetője és rendezője. 1975–1978 között a kolozsvári Állami Bábszínháznál irodalmi referens, rendező volt. Rendezői szakképesítését bukaresti továbbképzés keretében szerezte.

1978–1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál szerkesztő-rendezőként dolgozott. Szerződését azonban 1981-ben felbontották, miután beadta kivándorlási kérelmét, 1981 és 1983 között néhány hónapig munkanélküli volt. Ez idő alatt álnéven publikál cikkeket, és kiadói referátumokat írt a Kriterion Könyvkiadónak. Rendszeresen publikált 1969-től a romániai magyar lapokban, számos cikke, tanulmánya, kritikája jelent meg egészen Magyarországra való áttelepüléséig.

1983-ban költözött a határ innenső oldalára, 1983 és 1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott, 1996–2001 között a Duna Televízió rendezője volt. 2002–2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója, 2005–2010 között pedig a Duna Televízió elnöke volt.

Élettapasztalatai okán mindig is kiemelt érzékenységgel viszonyult a világon található, kisebbségben élő népcsoportokhoz, ebből az indíttatásból született az egyik legismertebb dokumentumfilm-sorozata, a sokak által kedvelt Minoritates mundi, a világ kisebbségei.

Munkásságát számos elismeréssel, díjjal, köztük Tamási Áron-díjjal, Európa-díjjal és Prima díjjal is jutalmazták.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×