eur:
411.18
usd:
394.5
bux:
78976.19
2024. november 22. péntek Cecília
Budapest, 2024. január 22.Szinetár Miklós korábbi főigazgató beszél a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen a Magyar Állami Operaház királylépcsőjénél 2024. január 22-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Hetven évvel a debütálás után új formában viszi színpadra első operarendezését Szinetár Miklós

Többszörösen különleges produkcióval örvendezteti meg közönségét az Operaház, ugyanis Daniel Auber Fra Diavolo című világhírű vígoperája 1962 óta először lesz látható. A magyar nyelvű darabot rendező Szinetár Miklós azt mondta az InfoRádióban, hogy búcsúfellépésként tekint a mostani előadásokra.

Több mint hatvan év után – új formában – ismét műsorra tűzi a Magyar Állami Operaház Daniel Auber XIX. századi vígoperáját, a Fra Diavolót. A magyar nyelvű előadást Szinetár Miklós rendezésében adják elő május 11-én, 18-án és 23-án az Operaház művészeti központjában, az Eiffel Műhelyházban.

A Fra Diavolo (az ördög testvére) eredetileg egy bizonyos Michele Pezza gúnyneve volt, aki a napóleoni háborúk idején számos nápolyi felkelőcsapatot vezetett több-kevesebb sikerrel a hódítókkal szemben, mígnem a franciák 1806-ban elfogták, és mint útonállót kivégezték. A kalandos életű gerillavezérről számos legenda született, ezek közül a legnépszerűbb adaptáció Daniel Auber operája lett, amit 1830-ban mutatott be a párizsi Opéra-Comique. A vígopera Auber pályafutásának legnépszerűbb darabja lett: számos nyelvre lefordították, és több mint 900 előadással csaknem nyolcvan évig repertoáron maradt a francia fővárosban.

A Magyar Királyi Operaház először 1909-ben tűzte műsorra a Fra Diavolót,

az igazi sikert azonban az akkor 22 éves pályakezdő operarendező, Szinetár Miklós színrevitele hozta meg a darab számára,

ami a Gördülő Opera keretében előbb 1954-ben járta az országot, majd 1959-től újabb rendezésben az Erkel Színházban volt látható 1962-ig.

A vígoperát hetven évvel a debütálása után újra rendező Szinetár Miklós a színrevitel mellett Szentgyörgyi Pál magyar fordításának átdolgozója is egyben, a színpadra állításban pedig Harangi Mária volt a segítségére.

A háromfelvonásos magyar nyelvű előadás főbb szerepeit Boncsér Gergely, Hábetler András és Szvétek László mellett Beeri Benjámin, Kiss Diána Ivett, Somogyi Lili Mária, Fegyvesi Gabriella Rea és Szeleczki Artúr alakítják, a további szerepekben pedig Kőrösi András, Szerekován János, Tóth-Fejel Dániel József és Havasi-Horváth László lesznek láthatók. Az Operaház zenekarát és a Zeneakadémia énekszakos növendékeiből álló kórust Szennai Kálmán vezényli.

A Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy az 1950-es években a Gördülő Opera társulatával országszerte bemutatták a darabot, a premiert azonban még korábban a József Attila Színházban tartották. A XIII. kerületi teátrumban a Fra Diavolo volt az első színházi előadás, ugyanis korábban kultúrteremként működött. Szinetár Miklós felidézte, hogy 1959-ben még az Erkel Színházban is színpadra vitte a darabot, amelynek ugyancsak nagy sikere volt.

Nemcsak itthon volt látható Szinetár Miklós rendezésében a világhírű vígopera, hanem 1965-ben Genovában is bemutatták. 1982-ben egy vizsgadarab keretében a Színház- és Filmművészeti Főiskola felkérésére tért vissza a Kossuth-díjas rendező a Fra Diavolóval,

a mostani előadásokra pedig búcsúfellépésekként tekint az Operaház 92 esztendős mesterművésze.

Úgy véli, az egyik legparádésabb szereposztás az 1959-es, Erkel Színházban tartott előadásra jött össze, amikor Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet volt a két főszereplő, de a Magyar Állami Operaház örökös tagja megjegyezte, hogy már a Gördülő Operában is olyan kiváló operaénekesek szerepeltek a Fra Diavolóban, mint Sándor Judit, Domahidy László vagy Külkely László. Szinetár Miklós kiemelte, hogy az ötvenes években messze nem olyan volt az énektechnika, mint manapság. A Fra Diavolót pedig azért játsszák viszonylag ritkán – az Operaházban legutóbb 1962-ben került színpadra –, mert „rettentő nehéz feladata van” a főszereplőnek, akinek

egy „borzasztóan nehéz” tenoráriát is el kell énekelnie, amire csak nagyon kevesen képesek.

Az Operaház mesterművésze felidézte, hogy az 1950-es években sokan kísérleteztek azzal, hogy Daniel Auber darabjának egyes részeit „áthelyezték csúsztatott hangra”, és hasonló megoldást választott Szinetár Miklós is akkor, amikor először rendezte a Fra Diavolót, ugyanis egy bariton, Hosszú István kapta meg a főszerepet.

Mint mondta, egyszer sem rendezte ugyanúgy, ugyanolyan elképzelés mentén a világhírű vígoperát, mert „minden előadás teljesen más”. Úgy gondolja, ennél a darabnál is vállalnia kell a rendezőnek, hogy színházat csináljon, ahol „a szereplők beszélnek a közönséghez”, és egyáltalán nem mindegy, hogy ez miként valósul meg.

Szinetár Miklós úgy fogalmazott, mint a legtöbb előadás, a Fra Diavolo története is rímel a mai kor eseményeire. A rendező szerint „egy szórakoztató, mulatságos rablóoperát láthat a közönség fülbemászó zenével és fergeteges jelenetekkel”. A darabban vannak prózai részek is, illetve az opera elemei vegyülnek a színházzal, a szereplők közül pedig a kocsmáros és két bandita korábban operaénekes volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a havazás miatt 80 helyen még most is dolgoznak a tűzoltók

A "szokásos" balesetek mellett még egy hókotró is elakadt az első komolyabb havazásban. Egyes iskolákban nem indult be reggel a fűtés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig az InfoRádióban elmondta: havazás idején még arra is kell figyelniük a sofőröknek, hogy többet tankoljanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×