Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett eseményen elmondta, hogy a könyvében a világrend átalakulásával foglalkozik és ezt elsősorban magyar nézőpontból elemzi.

Felidézte, hogy Magyarország meglehetősen nehéz helyzetben csatlakozott a nyugati világhoz azt követően, hogy a 20. század számos sebet ejtett rajta Trianonnal kezdve, a kommunista rendszereken keresztül, amelyek időszakában folyamatosan lemaradtunk a fejlett országokhoz képest.

Ugyanakkor - fogalmazott a politikai igazgató - mostanra sikerült kiépíteni egy exportorientált gazdaságot, miközben a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon.

Magyarország mára, a többi között az adócsökkentéseknek is köszönhetően, "kikerült a közepes fejlettségű ország csapdájából"

- tette hozzá.

Ismertetése szerint a könyvben úgy fogalmaz, hogy Magyarország számára sosem volt akkora az esély a felzárkózásra, mint most.

Felidézte, hogy a Szovjetunió összeomlását a nyugati világ gazdasága erősítésére használta fel, de nemcsak a gazdasági dominanciát teremtették meg, hanem az is kívánalomként fogalmazódott meg, hogy egy békésebb időszak köszöntsön a világra.

Ekkor kezdődött meg az Egyesült Államok úgynevezett hegemón időszaka, ám mostanra ezt a "washingtoni konszenzust" egyre inkább kezdi felváltani egy "pekingi konszenzus", hiszen Kína szakított a tervutasításos gazdasági rendszerrel, de nem csökkentette az állami beavatkozás mértékét, ezek a tényezők pedig rengeteget segítettek a felzárkózásban, miközben Kína a "saját irányelvei szerint kíván belépni" a világgazdaság rendszerébe.

Többek között ez is eredményezte, hogy a korábbi világrend menthetetlenül felbomlik, napjainkban éppen ezt éljük meg

- hangoztatta Orbán Balázs.

A világpolitika, a világgazdaság szereplői fokozatosan ismerték fel a világrend felbomlását, amely mostanra minden hatalmi központ számára nyilvánvalóvá vált - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ez a többi között a gazdasági, infrastrukturális kapcsolatok leépülésével is együtt jár.

A blokkosodás és a szembenállás Orbán Balázs szerint azt eredményezte, hogy az országokat olyan kifejezések szerint osztályozzák, mint demokrácia vagy autokrácia.

A politikai igazgató elmondta, könyvében éppen amellett érvel, hogy ez a stratégia rossz és nem szolgálja a Nyugat érdekeit, és végső soron ahhoz vezet, hogy alulmarad a világ nem nyugati részével szemben. Ez a politika fokozza a fegyveres konfliktus kockázatát - tette hozzá.

Magyarországnak nem érdeke, hogy a nagyhatalmi versengés világháborúvá váljon, ezért a háborús konfliktusokkal szemben kell megfogalmaznia álláspontját, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is folyamatosan teszi - emlékeztetett, kiemelve, hogy eközben Magyarországnak talán a legutóbb a középkori királyság idején volt ilyen kiterjedt külpolitikája, mint most.

Szerinte Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben meglévő kapcsolatait, pozícióját is menedzselnie kell és nem az úgynevezett kisállami testtartást kell felvennie.

"Nagy kérdés, hogy kibírjuk-e az ezzel összefüggő nyomást" - mondta, hozzátéve, hogy egy ideológiáktól mentes, realista, pragmatikus nemzeti érdek alapján kell részt vennünk a kialakuló új világrendben és ez vezethet el oda, hogy Magyarország ennek kulcsállamává válik, a gazdasági kapcsolatokat pedig nem leépíteni kell, hanem továbbiakat kell felépíteni.

A bemutatót követően az NKE szervezésében megtartott kerekasztal-beszélgetésen Orbán Balázs azt hangsúlyozta, hogy a konnektivitás csak egy komplex stratégiaként működhet, annak számos gazdasági, kulturális, oktatási dimenziója van és teljes elköteleződést igényel és akkör működőképes, ha a kormány elvégzi munkáját.

Kiemelte, hogy a Lengyelországtól egészen a Balkánig terjedő térséget, amelyhez Magyarország is tartozik, valahogy fontossá kell tenni a nagyhatalmak számára.

Van olyan narratíva, hogy a következő évtizedek Oroszország és a Nyugat konfliktusáról, háborújáról fognak szólni és ez a térség más miatt nem izgalmas a nagyhatalmak számára, mint hogy itt háború esetén helyőrségek jönnének létre, ezzel szemben kell alternatívát nyújtani és ebben Magyarországnak fontos szerepe van - hangsúlyozta.

Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet kutatási igazgatója a kompromisszumkészség és megalkuvás között húzódó határok témaköre kapcsán azt emelte ki, hogy jelenleg az Egyesült Államok nem érti, hogy Magyarország miért nem kockázatminimalizáló, hanem haszonmaximalizáló politikát folytat a világban. Ugyanakkor komoly hozadéka lehet annak, ha Magyarország a rizikó felvállalásával nagyot tud nyerni.

A kutatási igazgató is fontosnak tartja, hogy a feltörekvő országok a közeljövő kihívásaira jó válaszokat tudjanak adni.

Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetője azt emelte ki, hogy Magyarország már csak geopolitikai helyzeténél fogva is pályázhat a Nyugat és a Kelet összekötésének szerepére. Az intézetvezető nincs meggyőződve arról, hogy Európa ma nagyhatalomnak tekinthető, de a júliusban kezdődő magyar uniós soros elnökségnek így is nagy szerepe és komoly jelentősége lesz.

Szerinte Magyarország, mint az EU tagja nem állítható úgy patikamérlegre, hogy a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozik.

Magyarország a szerepét egy "kulcsállami testtartással" is képes elismertetni a saját szövetségi rendszerén belül - hangoztatta.