Az irathagyaték voltaképp Edelsheim-Gyulai Ilonának, Horthy Istvánnénak a hagyatéka, aki 2013-ban halt meg Dél-Angliában. Egyrészt olyan iratok, amiket ő az élete során megőrzött, illetve amit a család tagjaitól, apósától, anyósától, továbbá saját szüleitől örökölt – ismertette az InfoRádióban Bern Andrea. A hagyaték legkorábbi irata 1863-ban keletkezett, a legkésőbbi 2013-ban írodott, a többsége a történész számításai szerint tizennyolcszor és több országon át költözött, mielőtt Magyarországra érkezik az Egyesült Királyságból december folyamán – tette hozzá a hagyaték gondozója.

Ami az irathagyaték eszmei értékét illeti, történészszakmai szempontból csaknem fölbecsülhetetlen, hogy mit fog adni a modern magyar történetkutatás számára mind az a most megjelenő kötet, mind az annak alapjául szolgáló forrásbázis – fogalmazott Bern Andrea, és úgy gondolja, hogy ez egy meghatározó politikatörténeti forráscsoport és kötet lesz az elkövetkező legalább másfél évtizedben.

A történész egyetértett azzal, hogy a forrás szubjektív, de mint mondta, alapvetően minden forrás az, a leghivatalosabb is, tekintve hogy emberi elmék termékéről van szó. A mostani iratok többsége amúgy magánjellegű, és csak kisebb részt hivatalos.

„A magánjellegű iratok között is találhatunk olyanokat ebben a hagyatékban, ami egészen unikális és nagy jelentőségű”

– emelte ki a történész, példaként említve a volt kormányzónak és az utolsó német megszállás előtti miniszterelnöknek, Kállay Miklósnak az emigrációs levelezését és a hagyaték utolsó tulajdonosának, Edelsheim-Gyulai Ilonának két, a második világháború alatt íródott naplóját. Ezeket publikálják, tehát a kiadott kötetnek is a dokumentumcsoportjai közé tartoznak. Felhívta arra is a figyelmet, hogy miután a források magánjellegűek, olyan információkat is tartalmaznak, amiket a hivatalosak nem.

Arra a kérdésre, hogy az iratanyag változtathat-e Horthy Miklós megítélésén, Bern Andrea azt válaszolta, hogy a

politikatörténeti megítélésen valószínűleg nem, emberi megítélésén azonban valamiképpen árnyalhat.

"Olyan arcát is megmutatják a kormányzónak bizonyos dokumentumcsoportok, amit eddig nem ismerhettünk" – mondta. Ilyen például az első világháborús levelezése a feleségével, amikor Horthy Miklós még fiatal tengerésztiszt volt, neje pedig otthon volt három gyermekükkel Bécsben, Kenderesen, illetve Baden-Badenben. „Ezek annyira kedves, személyes hangvételű magánlevelek, amik bepillantást engednek egy olyan arcába, ami egészen meglepő lehet még azok számára is, akik évtizedek óta kutatják – politikatörténeti – tevékenységét, személyiségét.”