2014–15 óta a kormány kultúrpolitikája következetes abban a kérdésben, hogy egy kulturális programot nem kizárólag állami forrás felhasználásával kell megvalósítani – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Závogyán Magdolna, aki szerint az az életképes kulturális program, amiben

legalább három láb jelenik meg, gondolva itt a finanszírozásra.

A kultúráért felelős államtitkár úgy véli, az állam helyesen nem azt a politikát követte, hogy rábízza a civil szektorra, önkormányzatokra a finanszírozást, hanem köldökzsinórként – az alap feladatellásra koncentrálva – támogatást biztosít. Így aztán a programok nagy része úgy van kitalálva, hogy az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk a büdzséjük terhére, ahogyan a civil, vagy kulturális közösségeknek, illetve állampolgároknak is – magyarázta Závogyán Magdolna, megismételve: „abba az irányba kell, hogy menjen a kultúra finanszírozása, hogy a mecénások bevonásával ez a három láb minél erőteljesebben jelen legyen”.

Azzal kapcsolatban, hogy a kultúrában mi a minőség mértékegysége, az államtitkár zárójelben megjegyezte:

szép az, ami érdek nélkül tetszik, de a kulturális kormányzat számára most a szakmai igényesség a mérce.

Emlékeztetett: mindaddig, amíg nem volt a Déryné Program, a rendezők főként nagyobb színházakba szervezeték a darabokat, amik a tárgyi és technikai feltételek hiánya miatt bemutathatatlanok voltak a kistelepülések zsinórpadlás nélküli színpadjain. A kulturális kormányzat viszont kijelölte az irányt, hogy tájolni kell – mondván, újra meg kell fogni az adott településeken, az adott közegben a polgárokat és onnan kell érzékenyíteni –, magyarán szükség van a kisszínpados darabokra, de úgy, hogy az nem mehet a minőség rovására – mondta.

Magyar válasz a magyar kihívásokra

Závogyán Magdolna arról is beszélt a műsorban, hogy jelenleg nincs pontos tervszám arról, hogy a nemzeti össztermék arányában mennyinek kellene lennie Magyarországon a kulturális költésnek ahhoz, hogy az előremutató legyen, de vizsgálják a kérdést. A GDP arányaiban 1 százalék körül lehet, de ez nemcsak a beruházásokra vonatkozik, hanem a teljes kulturális ágazatra, de volt, hogy a 2,1 százalékot is elérte bizonyos programok alkalmával.

Az államtitkár úgy véli, általában a kulturális programok iránya megfelelő, de rendelkezhetnek gyerekbetegségekkel, amik orvoslása éveket vehet igénybe. Kihívásként említette az elöregedő társadalmat, a fiatalok megtartását, a családok és kis közösségek megerősítését, stb., amire egyfajta szakmai választ kell tudniuk adni. „Hogy ez módszertanban hogyan nyilvánul meg, és utána ez hogyan valósul meg azoknak a terveknek megfelelően, hogy mit szeretnénk elérni, erre kell három év alapvetően” – fogalmazott.

A KIM munkatársa szerint a módszertanokat nem feltétlen külföldről kell adoptálni, miután a kulturális terület kellően innovatív ahhoz, hogy megfelelő szintű válaszokkal szolgáljon akár az anyaországból is. Példaként említette, hogy 2000-ben a múzeumi terület nagyon szép válaszokat adott a múzeumpedagógia megnyitásával arra, hogy a terekbe bejöttek az iskolások és a civil szervezetek. Ez egy szakmai válasz volt a múzeumpedagógia, és utána ezt a fajta szakmai választ 2008-10-ben átvette a másik terület is, akár a könyvtár, akár a közművelődés.

Tehát a magyar szakemberek nagyon jó válaszokat tudnak adni a magyar kihívásokra.

A szakmai válaszok színességét mutatja az is, hogy mondjuk a múzeumokba élőben és online is be lehet térni – értette egyet Závogyán Magdolna, de mint megjegyezte, a végcél azért utóbbi lenne. De amikor van egy korlát (lásd pandémia) és akadályoztatva van az ember, hogy elmenjen egy színházba mondjuk, arra remek válasz az online tér – tette hozzá.