Annak eredményeként, hogy az előzetes érdeklődés kisebb, mint a tavalyi évben volt, a Szabadtéri Színházak Szövetsége komoly felelősséget érez, hogy fokozza a marketingtevékenységet.
Miután erre pedig a kulturális kormányzat forrásokat is biztosít, igyekeznek majd minél többekhez eljuttatni azt az üzenetet, hogy a válságból nemcsak egészségügyileg, a betegség elkerülésével kell kikerülni, hanem mentálisan is, vagyis
„meg kell gyógyítanunk a lelkeket, amire a kultúra a legjobb orvosság”
– fogalmazott az InfoRádiónak Pócza Zoltán. Hozzátette: hiszik és vallják, hogy a szabadtéri színházi előadások adhatnak egy olyan pluszt, ami kimozdítja az apátiából az embereket és a bizalom helyreáll, aminek hiánya valamelyest az érdeklődők részéről is tapasztalható, elsősorban a szabályozások végett.
A szövetség elnöke megnyugtatásképp megjegyezte, egy év állt a rendelkezésükre, hogy megfelelő mód előkészítsék az intézményeket és helyszíneket, és a szükséges szakmai tudással, a fertőtlenítésekkel és a távolságtartási szabályok betartásával biztonságosan megvalósíthatók a rendezvények. Megismételte, remélik, hogy sikerült az üzenetüket az emberekhez eljuttatni, hogy
„készüljenek és jöjjenek”,
még ha jóval nehezebb, több kihívással teli év előtt állnak, mint tavaly.
Természetesen az érdeklődők számíthatnak különleges produkciókra – erősítette meg Pócza Zoltán –, már csak azért is, mert a szabad terek jellemzően nem ugyanazzal a technikai rendszerrel működnek, mint egy kőszínház, példának okáért nem a függöny felgördülésével, hanem a színpad bevilágításával veszik kezdetüket az előadások. A Szabadtéri Színházak Szövetségének tizenkét tagszínháza mintegy
50 új darab bemutatójával készül a nyári évadban.
Ezek nagyban függnek majd attól, hogy mely helyszíneken valósulnak meg – jegyezte meg a szakember, hiszen teljes eltérő például a Margitszigeti Szabadtéri Színpad a Kőszegi Várszínház udvarához képest – létszámban, de akár hangulatban is. A szabadtéri bemutatókon túl kisebb volumenű, zárt téri kamaraelőadások is várhatók, a helyszínek sajátosságinak figyelembevételével. „A kisebb helyeken inkább prózai darabokat láthatunk, míg a nagyobbakon jellemzőbb a zenés produkciók létrejötte.”
Ugyanakkor kijelenthető, hogy az idei évben az előadások nagy része vidám témájú lesz – tette hozzá a szövetség elnöke. Tehát
valami olyan témát próbálnak előhozni, amelyek végén „mulathatunk, szórakozhatunk” – még akkor is, hogyha az ott bemutatott szituációban magunkra ismerünk,
és az emberi gyarlóság jelenik meg, hiszen az is felszabadító érzés tud lenni, ha magunkon tudunk kacagni. „Valljuk be őszintén – zárta szavait –, az elmúlt időszakban nagyon-nagyon hiányzott az a találkozás, az a társadalmi kommunikáció, ami együtt jár egy-egy színházi előadással.”