Az előzményeket illetően a rendőrségi közlemény tömören így fogalmazott: „Augusztus 27-én reggel érkezett a bejelentés a rendőrségre, mely szerint Keszthelyen, a Mikus Gyula sétányon megrongálták a Festetics-emlékoszlopot, a szobor több darabra törött. A rendőrök a helyszínen szemlét tartottak, és adatgyűjtést végeztek, melynek eredményeként a feltételezett elkövetőt azonosították és a bejelentéstől számított négy órán belül elfogták” – idézte föl a Zaol.hu.
A 20 éves szombathelyi férfi elismerte tettét, amellyel a műalkotásban többmilliós kárt okozott. A Zalai Hírlap nem hivatalos forrásból úgy tudja, a fiatal „meg akarta hódítani” az emlékművet, emiatt a szobor felső része ledőlt és összetört. Az eset körülményeinek ismerői azt mondták, a helyszínen
vérnyomok is voltak, így az elkövető valószínűleg megsérült saját akciója során.
A rendőrségi feljelentést Keszthely polgármestere tette, aki közösségi oldalán az elkövető kézre kerülését követően úgy fogalmazott: megteszik a további szükséges jogi lépéseket, hogy megtérüljön a városnak okozott kár. „A jövőben sem fogjuk szó nélkül eltűrni, hogy Keszthelynek bárki is következmények nélkül kárt okozhasson”, tette hozzá Nagy Bálint.
A megyei hírportál megjegyzi: a szoborrongálások világtörténelme igen gazdag. A brahiból elkövetett esetek mellett sokszor a kulturális és (vagy) politikai háborúk egyik kísérőjelensége, s nem ritkán a rendszer elleni tiltakozás jelképe egy–egy diktátor ledöntött emlékműve. Mostanság pedig a „művelt nyugaton” a káoszkeltés egyik fő fegyvere.
A keszthelyi történet vélhetően nem kulturális és/vagy politikai indíttatású, erre utaló gyanú fel sem vetődött, hiszen a Zala Megyei Mérnöki Kamara által állíttatott, mozgó alkotás a Festeticsek s leginkább a Phoenix és a balatoni flottilla emlékét őrzi, ami „oldalsemleges” érték.
Az alkotó, Béres János arra emlékeztetett, a felavatás óta eltelt egy esztendőben többször is megrongálták a forgáshatárolókat azért, hogy a kormánykerekeket bepörgethessék. Mint fogalmazott, a kisebb rongálásokat mindig javítgatások követték, de nehéz volt lépést tartani az elkövetőkkel, a felelőtlen emberekkel. „Úgy tudnám ezt a helyzetet jellemezni:
eddig csak megverték az alkotásomat, most viszont rokkantra püfölték”
– fogalmazott a szobrászművész.
Béres János a Zaol.hu-nak azt is elárulta, a Zala Megyei Mérnöki Kamara új vezetősége rendkívüli elnökségi ülésén vizsgálta meg a kialakult helyzetet, az előzményeket a tervezéstől a 2019-es felállításig, majd az azóta eltelt egy esztendő történéseit, és úgy döntött a testület: finanszírozza a helyreállítást, méghozzá úgy, hogy
mérnöki megoldásokkal vandálbiztossá teszik az emlékoszlopot.