eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
A legjobb játékfilm rendezőnek járó díjjal kitüntetett Tóth Barnabás (Akik maradtak) az 5. Magyar Filmdíj gálán a Vígszínházban 2020. március 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az Akik maradtak a Magyar Mozgókép Szemle legjobbja

Tóth Barnabás Akik maradtak című filmje kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Szemle csütörtöki gáláján a fővárosi Vígszínházban. A film alkotói további három díjat vehettek át, összesen 29 kategóriában osztottak ki elismeréseket.

"Igazi családi ünnep ez. Idén január 1-jén megalakítottuk a Nemzeti Filmintézetet, hogy ez a család egyben maradjon és minél jobb, érdekesebb, szórakoztatóbb mozgófilmet készítsen, és ezek minél több emberhez jussanak el" - mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a díjátadón. Káel Csaba üdvözölte, hogy a játék- és a tévéfilmes alkotókat ismét egy közös gála keretében díjazták. A kormánybiztos köszönetet mondott a tavaly elhunyt Andy Vajnának, "aki megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nagy család együtt ünnepeljen és a Magyar Filmakadémia Egyesület megalakulhasson.

A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között az Akik maradtakot jegyző Tóth Barnabás lett a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyvíró (Muhi Klárával közösen), Hajduk Károly pedig a legjobb férfi főszereplő. Az 1948 Budapestjén egy magányos férfi és egy árván maradt kamaszlány sorsszerű találkozásáról szóló filmet az Amerikai Filmakadémia tagjai beválasztották a legjobb tíz nemzetközi film közé az idei Oscar-versenyben. A mozi producere Mécs Mónika és Mesterházy Ernő volt.

Szintén négy díjat kapott a Drakulics elvtárs, Bodzsár Márk mozija, amelyet Walters Lili (legjobb női főszereplő), Ágh Márton (legjobb díszlet), Tőzsér Attila (legjobb hang) és Füzes Eszter (legjobb jelmez) munkájáért is elismertek.

A játékfilmek sorában Az Apró mesék, Szász Attila két kategóriában nyert (legjobb zene: Pacsay Attila és Parádi Gergely; legjobb maszk: Hortobágyi Ernella és Hufnágel Mariann), egy-egy díjat kapott a FOMO - Megosztod és uralkodsz (Duszka Péter Gábor a legjobb vágó) és a Valan - Az angyalok völgye (Garas Dániel a legjobb operatőr).

A tévéfilmek között Deák Kristóf alkotása, a Foglyok tarolt: tíz kategória, köztük a legjobb tévéfilm, a legjobb férfi főszereplő (Fekete Ernő), a legjobb női főszereplő (Sodró Eliza), a legjobb fényképezés (Gózon Francisco) és a legjobb rendezés díját is megkapta.

A tévéfilmek között két díjat kapott Tasnádi István Egy másik életben című filmje. A legjobb animációs film Az utolsó vacsora, Rofusz Ferenc rendezése lett, a legjobb dokumentumfilm A létezés eufóriája Szabó Réka rendezésében. A legjobb kisjátékfilm elismerését Csoma Sándor vehette át Casting című művéért, a legjobb ismeretterjesztő film a Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában lett (rendező: Mosonyi Szabolcs), a legjobb televíziós sorozat Ujj Mészáros Károly Alvilág című szériájának első évadából az első epizód.

A gálán fellépett a Lóci Játszik, valamint a HolyChicks zenekar; egy összeállítással megemlékeztek a tavaly és idén elhunyt filmesekről.

Az idei Magyar Mozgókép Szemlét február 26-tól 29-ig rendezték meg a Corvin moziban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×