Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Madarak a jeges Balatonban Szántódnál 2018. február 28-án.
Nyitókép: Jánossy Gergely

A Balaton, ahogy még nem mutatta meg senki

A Föld Napja alkalmából került a magyar mozikba a héten a "Vad Balaton" című magyar természetfilm, amely a Balaton élővilágáról és a környező geológiai képződményekről készült alkotás. A széles vásznú mozi az első 4K felbontású technológiával készült magyar természetfilm - mondta az InfoRádiónak Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr.

Április 19-től vetítik a hazai mozikban a Balázs Béla-díjas Mosonyi Szabolcs és alkotótársa, Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer legújabb természetfilmjét, a Vad Balatont, amely négy évszakon át mutatja be Magyarország legnagyobb tavának élővilágát, valamint a Balaton keletkezésével is megismerteti a nézőt.

Mosonyi Szabolcs, a film rendezője és operatőre az InfoRádióban elmondta, hogy a négy évszakos filmet két évig forgatták, az utómunka pedig fél évig tartott. A film összekapcsolja a geológiát a vadvilággal. Koncepciójuk volt, hogy klasszikus természetfilmet csináljanak, amely az évszakokat követi, de bevontak még egy idővonalat is, amely visszafelé megy a földtörténetben.

A film elején mutatják be a Nagybereket, amely néhány száz évvel ezelőtt alakult ki. Százezer-millió évet visszafelé haladva az időben jelennek meg a filmben többek között a vulkánok, a Pannon-tó üledékei, később pedig az ősóceán maradványai. Minden geológiai formát hozzákapcsolták a vadvilág egyik szereplőjéhez.

"Így bukkan elő például egy ősi vulkán kürtőjében fészkelő hollópár, vagy a valamikori tenger üledékébe ma fészküket vájó gyurgyalagok"

- mondta Mosonyi Szabolcs.

"A klasszikus természetfilmek stílusában, tavasztól haladunk sorban az év különböző hónapjain és évszakjain keresztül. A téllel különösen szerencsénk volt, több héten át hatalmas jégtáblákat, jégtorlaszokat lehetett filmezni" - tette hozzá.

A filmben a gyönyörű tájak mellett felbukkannak állatok is. Mosonyi Szabolcs szerint a Balaton vadvilága változatos, ezt a filmben is be tudták mutatni.

"A balinok, süllők ívását is sikerült lefilmeznünk. De bemutattunk vadmacskákat is, akik a ritkábban lakott hegyvidéken élnek, vagy várfalon költő vándorsólymokat is" - mondta a rendező.

A képek nagy része 4K-ban készült, de például a gyurgyalagok verekedéséről vagy a pontyok ívásáról szóló felvételeket HD-ben rögzítették.

"Szinte minden témához, amit szerettünk volna lefilmezni, külön kamerák kellettek.

A legextrémebb eset az volt, amikor a vándorsólymok filmezéséhez hatalmas teleobjektívet kellett felcipelnünk a hegyre. A denevérek filmezéséhez infrakamerát kellett használnunk, és így zavarás nélkül tudtuk filmezni őket, vagy más éjszakai állatokat" - mesélte Mosonyi.

A rendező kifejtette, hogy a film születésénél a koncepció az volt, hogy sok legyen a 4K-s tájképfelvétel, mert így a normál HD televízió felbontásának négyszeresét tudták vászonra vinni.

"Ez adja a különleges élményt, ezért moziban érdemes megnézni a filmet, mert még látványosabb, mint televízióban"

- mondta a rendező.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×