eur:
411.67
usd:
395.55
bux:
79672.6
2024. november 22. péntek Cecília
Látogatók megtekintik a II. világháború ideje óta, vagyis mintegy 70 éve zárva tartott Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát, amely 2015-2018 közötti rekonstrukció következtében megújult.  MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Nagy Zoltán

Így menekülhetett meg Budapest egyik különleges műemléke

Korszerű technikai elemekkel, egy aláépített raktárhelyiséggel újult meg a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A munkálatokat vezető restaurátor elmondta: a nedvesség miatt igen rossz állapotba került falfestések mindegyikét sikerült megmenteniük. Seres András egyébként is azon a véleményen van, hogy nincs olyan műtárgy, amin egy restaurátor legalább valamennyit ne tudna segíteni.

A nedvesség okozta a legnagyobb nehézséget a Szépművészeti Múzeum nemrég restaurált Román csarnokának megmentésekor. Seres András vezető restaurátor az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy bár az első vizsgálatok reménykedésre adtak okot, később kiderült, hogy a falfestés jelentős része komolyan sérült a tetőszerkezet második világháborús megrongálódása miatt.

Végül a festés egészét sikerült megmenteni, de a nedvesség okozta problémák miatt sok helyen felhullámosodott a fal, így a problémás részeket ebben a pozícióban fixálták.

"Ha valaki bemegy a Román csarnokba, és felnéz, egészen fent az egyenes találkozások mentén felfedezheti az elhullámosodást. A mai napig nem feltűnő, mert nagyok a méretek, csak ha hosszan nézzük, akkor fedezhetjük fel ezeket a deformációkat" - mondta Seres András restaurátor.

A tetőablakok remek megvilágítást adnak a csarnoknak, s mivel továbbra sem elsősorban kiállítótérként működik majd, ez lehetővé tette az oldalfalak erős színeinek visszaállítását, noha összességében ügyeltek arra, hogy megtartsák a festések korát - tette hozzá Seres András.

Elmondta, hogy a restaurálás során az volt a céljuk, hogy ne tagadják le a korát, ne tagadják le azt, amin átment az egész falfestés.

"Nem akarjuk úgy megváltoztatni, mintha a készítők ma festették volna, vagy a múlt héten, hanem meglátszik rajta kicsit a kor, ez azért van, mert nem cseréltük ki"

- hangsúlyozta.

A munkálatokat végző restaurátor megjegyezte: a Michelangelo és Schikedanz-terem megújítása már komolyabb nehézséget jelentett, mivel alig akadt forrás arra vonatkozóan, hogy miként nézhettek ki eredetileg.

"Amikor olyan mértékű alkotást kéne csináljunk, mint amilyenek például mi vagyunk, akkor azt lehetőleg nem csináljuk, csak akkor, ha nagyon sok az információnk, vagy olyan analógiáink vannak, amik alapján nagyon nagy hűséggel meg tudjuk festeni" - emelte ki a restaurátor.

Seres András hozzátette: egy restaurátor nem szívesen mondja bármiről is, hogy menthetetlen, hiszen valamit mindig lehet rajta javítani.

Elmesélte, hogy a Balácapusztán általuk feltett római kori falfestéseket a régészek sittekből bányászták ki. "Nehezen tudnék olyat elképzelni, hogy valami annál rosszabb állapotba kerülhet, minthogy törmelékként el van ásva száz, vagy ezer évig, és utána egyszerűen ki lesz emelve és műtárgyként lesz kezelve".

A Román csarnokot ősztől a Szépművészeti Múzeum megnyitása után ismét megtekintheti majd a közönség.

A teljes interjút itt nézhetik meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×