A kezdeményezők úgy vélik, hogy mivel a kép az észak-spanyolországi településen történt bombázásról szól, hangos tiltakozás az emberi jogok eltiprása, a háború és a népirtás ellen, Guernicában lenne a legjobb helyen. Amennyiben nincs mód arra, hogy végleg áthelyezzék az alkotást Baszkföldre, ideiglenesen állítsák ki valamelyik bilbaói múzeumban - áll az elfogadott parlamenti határozatban.

Nem először merül fel a Guernica áthelyezésének igénye, 1988 óta ez már a hetedik hasonló baszkföldi kezdeményezés. Legutóbb, 2010-ben technikai okokra, a szállítás, állagmegóvás nehézségeire hivatkozva utasította el az akkori spanyol kormány a kérést.

A baszk parlament egy nappal a guernicai bombázás 80. évfordulóját követően szavazott a festmény "elkéréséről" a spanyol oktatási és kulturális minisztériumtól.

Guernica városát a hírhedt náci Condor-légió bombázta le, az akcióval a hitleri Németország támogatta a jobboldali francóistákat az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. A történelem során először pusztítottak el a levegőből egy várost. A támadásban 1654-en vesztették életüket, 889-en megsebesültek.

Pablo Picasso néhány hónappal a támadás után, az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. Festménye sokak szerint háborúellenes kiáltvány.

Az alkotás 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol az állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét Spanyolországban állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után.