Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin népesebb hadsereget akar, mint az amerikai

Több mint egy évtizede nem látott sorozási kampányt rendelt el Vlagyimir Putyin. Kommentátorok szerint ezzel az orosz elnök értésre adta: nagyobb létszámú hadsereget akar, mint ami az Egyesült Államoknak van.

Vlagyimir Putyin elnök 160 ezer új sorkatonát akar orosz mundérban látni július közepéig, 10 ezer többet, mint amennyit tavaly és 26 ezerrel többet, mint ahányat az előző évben.

A szám azért is lényeges, mert Oroszországban évente két sorozási hullámot tartanak, amikor 18 és 30 év közötti férfiak kapnak behívót és 14 éve nem hívtak be a tavaszi-nyári sorozásban ennyi embert.

Bár Putyin szerint mindennek nincs köze az ukrajnai háborúhoz, a nehezen hitelesíthető adatok szerint az orosz haderő súlyos veszteségeket szenvedett az ukrajnai frontokon.

Amerikai becslések 700 ezer, az ellenség veszteségeinek eltúlozásában érdekelt Ukrajna szerint 915 ezer, míg a brit védelmi tárca szerint a II. Világháború óta a legdrámaibb veszteségekkel szembesültek az orosz fegyveres erők.

A brit Sky News szerint Putyin másfél millió aktív szolgálatban lévő katonára akarja felduzzasztani a hadsereget, azaz nagyobbra, mint az amerikai.

A háború logikája és matematikája szerint valakinek át kell vennie azoknak a katonáknak a helyét, akiket aktív frontszolgálatra vezényelnek.

A behívottak egy része pedig attól tarthat, hogy a fronton találja magát, például ha az orosz ellenzéki média állítása szerint kényszerítik, hogy váljon szerződéses katonává. 2 éve ugyanis a hatóságok törölték a rendelkezést, hogy csak három hónap sorkatonai szolgálat után lehet „aláírni” – most már akár azonnal is.

Az ellenzéki lapok egy sor módszert javasolnak a fegyveres szolgálat elkerülésére a külföldre való távozástól kezdve az állampolgárság megtagadásán át az alternatív katonai szolgálatra való jelentkezésig. Ez utóbbi legális, de a már a sorozás előtt fél évvel jelezni kell az igényt.

Az ukrán és az amerikai katonai vezetés különösen hatékony közös tervezéséről szóló hírek ismertében nem meglepő, hogy az orosz politikai és hadvezetés továbbra is hajlandó ezt magas veszteségekkel járó tömeges rohamokkal ellensúlyozni, ha a háború nem befolyásolja negatív módon a közvélemény vagy az elit támogatását.

Amire figyelniük kell az orosz sorköteleseknek, az az, hogy immár új törvények érvényesek. Például, ha valakit tavasszal alkalmasnak találnak, de még nem viszik el, ősszel automatikusan megtehetik. Továbbá, a behívóról szóló értesítést elektronikus úton, az Ügyfélkapu orosz megfelelőjében is megkaphatják, ezért felhívták a figyelmüket, hogy vagy rendszeresen nézzék és frissítsék a bejövő üzeneteket, vagy kapcsolják be az automatikus üzeneteket.

Mert, ha nem léptek be, és nem látták, az értesítés akkor is kézbesítettnek számít. Ekkortól egyébként megtiltják számukra a külföldi utazást is és ha további 20 napig nem jelennek meg, akkor szigorúbb fellépésre számíthatnak. A behívót megkaphatják hagyományos levélben vagy kézbe, akár a munkahelyen vagy tanulmányi intézményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×