Hoppál Péter a magyar kultúra napján megtartott, vasárnapi sajtótájékoztatóján részvétét nyilvánította a veronai buszbaleset áldozatainak és hozzátartozóiknak.

Mint kiemelte, a 66 milliárd forintos többlet jelentős infrastrukturális és szakmai megújulást tesz lehetővé Budapesten és a vidéki településeken.

A közművelődési intézmények programjain részvevők száma 2010 és 2015 között 23,6 millióról 35,1 millióra, a színházlátogatások száma 4,5 millióról 6,7 millióra, a könyvtári felhasználók száma 2,3 millióról 2,6 millióra nőtt, míg a hazai múzeumokban már csaknem 9,6 millió látogatást regisztrálnak évente.

A nagy budapesti kulturális fesztiválokat idén 1,95 milliárd forinttal támogatja az állam, míg a minőségi vidéki fesztiválok megrendezésére a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrási mellett idén már 500 milliós támogatás jut.

Hoppál Péter beszámolója szerint az utóbbi évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően mára minden 5000 fő alatti településen is biztosított a színvonalas könyvtári ellátás; a könyvtárak 60 százalékát már felújították, és a következő három évben a maradék 40 százalék is megújul.

Mint hozzátette, az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára felkerült a Kodály-módszer, 2017-et pedig Kodály Zoltán emlékének szenteli az UNESCO és a magyar kormány is, de kiemelt figyelem jut az idei Arany János-emlékévre és a reformációs emlékévre is.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a kultúrára nem jutnak közvetlen támogatások, a magyar kormány azonban EU-forrásból 92 milliárd forintot tervez fordítani esélyteremtésre a kulturális intézményrendszeren keresztül.

A kulturális dolgozók bére 2008 után most emelkedik először: rövidesen 20 ezer közalkalmazott kap január 1-jére visszamenőleg 15 százalékos bérpótlékot; az ehhez szükséges 5,4 milliárd forint már rendelkezésre áll - közölte.

Hoppál Péter kitért a nemzeti forrásból tervezett infrastruktúra-fejlesztésekre is. Elmondása szerint jól haladnak a Liget Budapest beruházásai: többek között a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Városligeti Színház felépítése, az Állatkert és a Nagycirkusz fejlesztése, valamint az Olof Palme Ház, a Vajdahunyadvár és a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának rekonstrukciója.

Mintegy 14,5 milliárdból épül a Magyar Állami Operaház új műhelyházául, próbacentrumául és játszóhelyéül szolgáló Eiffel Bázis, de 23 milliárd forintból 2018 májusára megújul az Operaház Andrássy úti épülete is.

Az Országos Széchényi Könyvtár megújítása során a jelenlegi épület részleges műemléki rekonstrukciója mellett új archiválási raktár épül Piliscsabán, valamint 10 milliárd forintból 2018-ra megvalósul az intézmény átfogó informatikai fejlesztése is.

A Hagyományok Háza költségvetése 2017-re másfélszeresére bővült, miközben az intézménynek otthont adó Budai Vigadó 7,1 milliárdból újulhat meg.

Idén kezdődik az Iparművészeti Múzeum átfogó felújítása és hiányzó szárnyának felépítése is; a beruházásra 25 milliárd forint jut.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 7,4 milliárdból építheti ki új, erdélyi és partiumi tájegységét, mellette pedig egy ifjúsági szállást, ebből a keretből idén 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése magában foglalja a Múzeumkert parkrekonstrukcióját, a Magyar Rádió korábbi épületeinek kulturális célú hasznosítását és az intézmény megújítási koncepciójának kialakítását is - számolt be az államtitkár.

Hoppál Péter hozzátette: a Modern Városok Program keretében számos vidéki település kulturális infrastruktúrája is megújul.

A 2015 decemberében alapított Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) állami támogatására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: a KMTG "nagyon komoly szakmai tevékenységet végző íróakadémia", támogatásával a korábbi "egyenlőtlenséget" kívánja kiküszöbölni a kormány.