Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Budapestre jön a Nobel-díjas író

Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző lesz a 2017. április 20. és 23. között zajló 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - olvasható a rendezvény internetes oldalán.

Orhan Pamuk, a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja 1952-ben jómódú, isztambuli értelmiségi családba született. Nyugatias szellemű iskolákat végzett, eredetileg építészmérnöknek készült, ám fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben.

A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első regénye a Dzsevdet úr és fiai - miután négy éven keresztül nem talált kiadót - 1982-ben jelent meg, majd egyaránt jelölték az Orhan Kemal- és a Milliyet irodalmi díjra. A könyv a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg először magyar nyelven.

Műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Könyveit több mint 50 nyelvre fordították le, regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el.

Orhan Pamukot a The Guardian beválasztotta a 21. század 21 legjelentősebb írója közé. Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. 2006-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták munkásságáért - olvasható a www.konyvfesztival.com oldalon.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

A világ energiarendszere történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások és az energiatárolás fejlődése már nemcsak klímavédelmi, hanem egyre inkább gazdasági és versenyképességi kérdéssé vált. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése szerint a villamosítás felgyorsítása és a tiszta energiára épülő infrastruktúra kiépítése nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltását teheti lehetővé, hanem több területen már olcsóbb és megbízhatóbb alternatívát is kínál. Az átállás ugyanakkor csak megfelelő hálózatfejlesztéssel, átfogó állami koordinációval és a társadalmi terhek kezelésével valósítható meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×