Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az angol a legnépszerűbb idegen nyelv az EU-ban

Az unió tagországai általános iskolás tanulóinak több mint nyolcvan százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet 2014-ben, az esetek többségében angolt - írta jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.

Az Európai Unió tagországai általános oktatásában részt vevő kisiskolásainak 84 százaléka, mintegy 18 millióan tanulnak legalább egy, nagyjából egymillióan két idegen nyelvet.

Angolt mintegy 17 millióan tanulnak, amely a kisdiákok 97 százalékát tette ki uniós szinten. Belgiumban és Luxemburgban ugyanakkor kevesen választották az angolt, amelyet a statisztikai hivatal az érintett országok többnyelvűségével magyarázott.

Az angolt a francia nyelv követi, amelyet 5 millióan tanultak 2014-ben, főként Luxemburgban, Görögországban és Romániában. A németet 3, a spanyolt 2, az oroszt félmillióan, az olaszt mintegy 200 ezren választották az unióban.

A felmérésben harmadik helyen végzett német nyelvet nyolc tagországban választották az angol után másodiknak. A németet Luxemburg után Magyarországon tanulták a legtöbben.

Magyarországon az alapfokú képzésben részt vevők 59,1 százaléka tanult idegen nyelvet a vizsgált időszakban, közülük 57,7 százalék egy, 1,4 százalékuk kettő idegen nyelvet is. Az angolt 40,3, a németet 20,1 százalékuk választotta.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint Portugália, Belgium és Szlovénia általános iskoláinak alsó tagozatos diákságának kevesebb, mint a fele tanult idegen nyelvet.

A diákok 100 százaléka Cipruson, Luxemburgban, Máltán tanult nyelveket, de 90 százalék fölötti mutatóval rendelkezik Horvátország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is.

Kettő, vagy több idegen nyelvet legtöbben Luxemburgban (francia, német, angol), Észtországban (angol, orosz, német) és Görögországban (angol, francia, német) tanultak a diákok.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×