Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Folytatódhat az amerikai filmakadémia színesedése

Az amerikai filmakadémia kormányzói testülete újraválasztotta eddigi elnökét, Cheryl Boone Isaacs filmmarketinges szakembert, aki sokat tett az akadémia tagságának színesítéséért.

Az Oscar-díj odaítéléséről is döntő Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) keddi közlése alapján Cheryl Boone Isaacs egy újabb éven át vezeti a szervezetet. A filmes szakember, aki 24. éve képviseli az akadémia közönségkapcsolati ágát a testületben, ezzel negyedik elnöki ciklusát kezdi meg.

Hat vezető tisztségviselőjét is megválasztotta a kormányzói testület, közülük négyet újraválasztottak, ketten először kerültek új pozíciójukba.

Az AMPAS januárban jelentett be a tagság összetételét befolyásoló jelentős változtatásokat, miután egymást követő két évben a színészi kategóriákban csak fehér művészek kaptak Oscar-jelölést.

Júniusban rekordszámú, 683 új tag kapott meghívást a filmakadémiába, akiknek 46 százaléka nő, 41 százalékuk kisebbséghez tartozik, és összesen 59 országot képviselnek.

Meghívást kaptak a Saul fia című Oscar-díjas magyar film alkotói is: Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró, Zányi Tamás hangmérnök, Clara Royer forgatókönyvíró, valamint Erdély Mátyás operatőr.

Júliusban három új női tagot és két fekete filmest is beválasztottak az amerikai filmakadémia kormányzói testületébe.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×