Esterházy Péter halálának hírét családja és a Magvető Kiadó jelentette be. A 66 évesen elhunyt író hasnyálmirigyrákban szenvedett, betegségét tavaly hozta nyilvánosságra és könyvet is írt róla. Alig több még egy hónapja még megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet, Hasnyálmirigynapló című kötete a rendezvény budapesti programjainak legnépszerűbb kiadvány volt.

Az írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Esterházy Péter Budapesten született 1950. április 14-én. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Természettudományi Karán diplomázott matematika szakon. Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény (kisssregény) című művével, a szocreál termelési regény paródiájával aratta.

A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei - Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Fuharosok, Kis Magyar Pornográfia, Daisy, A szív segédigéi -, 1987-ben nagy feltűnést keltett Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című regénye, amelynek főhőse, Weöres Sándor Psychéjének modern utóda ékes 17. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét.

Nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit.

Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy népszerűségnek örvendenek. 2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább "esterházyul". 2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. 2015-ben jelent meg Szűts Miklós festőművésszel közös kötete, A bűnös.

Drámaíróként is jelentőset alkotott, színpadon is játszották Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, a Harminchárom változat Haydn-koponyára és az Én vagyok a Te című darabjait. Műveiből több film is készült (Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája).

Tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Berlini Művészeti Akadémiának. Műveit számos nyelvre lefordították.

Pályája során több hazai és nemzetközi elismerésben részesült: 1983-ban Füst Milán-díjat, 1984-ben Déry Tibor-díjat, 1986-ban József Attila-díjat kapott. 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat. 2001-ben Márai Sándor- és Magyar Irodalmi Díjat kapott. 2002-ben Herder-díjjal tüntették ki, 2004-ben megkapta a német könyvkereskedők Békedíját, 2006-ban a Prima Primissima díjat, 2014-ben az osztrák kulturális minisztérium Manes Sperber Irodalmi Díjával tüntették ki.

Esterházy Pétert Magyarországon és külföldön is gyászolják alkotótársai, az irodalmi élet szereplői.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának méltatása szerint halála súlyos veszteség a magyar és a nemzetközi irodalmi életnek.

"Aki írónak születik, az egyúttal felelősnek születik mindazokért, akiknek ír. A posztmodern író felelőssége annál nagyobb, minél mélyebb benne ennek a felelősségnek a felismerése. Így született az az életmű, amely gazdagon, briliáns újításokkal, nyelvi meglepetésekkel árad és ostromolja a mai olvasó felszínes izgalmaktól megfáradt agyát és szívét. Tud újat, tud valami frissebbet mondani a mai és az utánunk jövő nemzedéknek. Tud meglepő és egyúttal nagyon ismerős lenni. Tud a miénk lenni" - olvasható az Emmi méltatásában.

Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője szerint felfoghatatlan veszteség érte a magyar irodalmat Esterházy Péter csütörtöki halálával. Életművét méltatva hangsúlyozta, hogy olyan nagy írók közé lehet őt sorolni, mint Mészöly Miklós, Kosztolányi Dezső agy Ottlik Géza.

Megfogalmazása szerint Esterházy Péter a magyar irodalom "apafigurája volt", aki egész életének minden cselekedetét, eseményét szöveggé tudta tenni, legyen szó akár a családjáról vagy betegségéről.

Mindegyik szövegét az irónia és a derű hatja át, ugyanakkor mindegyik írása mélyén felfedezhető egy kis mélabú is. "Utolsó könyvét, a Hasnyálmirigynaplót is egyedülálló olvasmánnyá teszi az az írói bátorság, ahogyan képes azt is ábrázolni, amikor a betegség szürkezónájában már a monotónia lesz úrrá és amikor a korábbi laufok és kitérők nem adatnak meg nekünk" - tette hozzá Szegő János.

Spiró György író úgy fogalmazott: "nagyon szerettem őt, nem tudok ezen kívül most mást mondani".

Závada Pált annyira megrendítette írótársa halála, hogy nem tudott róla nyilatkozni.

Az APA osztrák hírügynökség méltatásában kiemelte, hogy a posztmodern irónia magyar mestere hunyt el. A dpa német hírügynökség ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Esterházy egy humorban gazdag, posztmodern stílust képviselt.

A Kossuth-díjas író több alkalommal is az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A legutóbbi Esterházy Péterrel készült Aréna-beszélgetést korábbi cikkünkben hallgathatja meg, az íróval 2015. decemberében készült interjút pedig alábbi írásunkban ismerheti meg.