Az észak-rajna-vesztfáliai város vezetése csütörtök este hozta meg döntését arról, hogy a múzeumot az önkormányzat költségvetéséből, 52 millió euróból építik meg.

Az intézmény az óváros közepén, a Rathausplatzon kap helyet. Régészek 2007 óta folytatnak ásatásokat a környéken, ahol rátaláltak a középkori zsidó negyed maradványaira. A romok között táncházé, ispotályé, pékségé és zsinagógáé is van. A szakemberek sok értékes tárgyat találtak, például egy félhold alakú, drágakövekkel kirakott 11. századi arany fülbevalót is találtak.

Sven Schütte, az ásatásokat vezető régész és csapata 2007 óta mintegy 250 ezer tárgyat tárt fel a 10 ezer négyzetméteres ásatási területen: kerámiavázákat, szerszámokat, ékszereket, játékokat, állati csontokat. Palatábladarabokon talált héber nyelvű feliratok, egy korábban ismeretlen erotikus lovagregény töredéke, sőt a pékség ügyfeleinek névsora mind a középkor mindennapi életéről tanúskodik.

A városvezetés már 2011-ben elhatározta, hogy múzeumot épít az ásatások "köré". Az építkezés azonban újabb és újabb halasztást szenvedett, többek közt azért, mert nem tudták, hogy ki fogja üzemeltetni az intézményt (a jócskán eladósodott Köln ugyanis erre nem látszott alkalmasnak). Hosszas tárgyalások után végül eldőlt, hogy a múzeumot a Landschaftsverband Rheinland, a Rajna-vidéki Tartományi Szövetség (LVR) fogja működtetni.

Mintegy 50 ezer lakosával - Párizst és Londont megelőzve - Köln a 10. századtól a 12. századig Európa egyik legnagyobb városa volt, fénykorában pedig ezres lélekszámú zsidó közösség élt ott. A zsidó negyed története ezeréves: a késői ókortól a középkorig húzódik. A római kormányzó, majd a frank királyok palotájának, később a városházának a szomszédságában állt.

Sven Schütte korábban elmondta: a kölni zsidók sokáig jó viszonyban éltek a keresztényekkel. A zsinagóga gazdagon díszített gótikus stílusú oltárát például azok a kézművesek építették, akik a szomszédos székesegyházban is dolgoztak.

A zsidó negyed végét két tömeggyilkosság jelezte: 1096-ban az első keresztes háborúba tartó fanatikus lovagok pogromja, majd 1349-ben a városrész teljes lerombolása: a keresztények ugyanis a zsidókat tették meg bűnbaknak a városban pusztító szörnyű pestisjárványért.