Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Könyvhét: 333 újdonság az idén

A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhéten 98 kiadó összesen 333 újdonságával találkozhatnak az olvasók, a hétfőig tartó seregszemlén 250 hazai és határon túli könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be kiadványait a fővárosban.

Az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón elmondta: a könyvhetet az idén Ferdinandy György író nyitja meg csütörtök délután négy órakor.

Felidézte, hogy a megnyitót hagyományosan egyik évben egy határon túli, a következőben pedig egy hazai alkotó tartja. A könyvünnep a Katasztrófavédelem Központi Zenekara díszegyenruhás felvonulásával kezdődik, a megnyitót követően pedig átadják a magyar könyvszakma legjelentősebb elismeréseit, a Szép Magyar Könyv díjakat - ismertette a nyitónap programjait az igazgató.

Zentai Péter László emlékeztetett: a rendezvény ötlete Supka Géza régésztől, művészettörténésztől, írótól származik, a könyvhét tervezetét 1927-ben a magyar könyvszakma érdekvédelmi szervezetének lillafüredi közgyűlésén nyújtotta be.

"Örömmel jelenthetem be, hogy esztendőről esztendőre közelebb kerülünk ahhoz az elképzeléshez, hogy az Ünnepi Könyvhét valóban az egész anyanyelvi területre kiterjedjen" - fogalmazott az igazgató, megemlítve, hogy a budapesti könyves seregszemléhez eddig mintegy 60 vidéki település csatlakozott, Kolozsváron pedig már másodszorra rendezik meg a könyvhetet.

Megjegyezte: az idén egy héttel későbbre került a rendezvény időpontja, reményeik szerint így az időjárás is kegyesebb lesz a seregszemléhez. Zentai Péter László kiemelte: a Vörösmarty téren az idén is két nagyszínpadot állítanak fel, szombaton pedig megrendezik a Könyvek éjszakáját, amelyen utcabál és játékos, jó hangulatú programok várják az olvasókat.

A sajtótájékoztatón megjelent Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is, aki arról számolt be: kezdeményezték, hogy 2013-ban, amikor a város Szent István halálának 975. évfordulóját és az utolsó székesfehérvári országgyűlés 75. évfordulóját fogja ünnepelni, tartsák a 84. Ünnepi Könyvhét országos megnyitóját a hajdani királyi székhelyen. Zentai Péter László közölte: a könyvhét alatt összeül az MKKE elnöksége és megvitatja a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×