Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Magyar siker Cannes-ban

Nagy sikerrel mutatták be szombaton a 65. cannes-i filmfesztiválon Pálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című montázsfilmjét a nagy filmklasszikusok felújított változatait bemutató sorozat, a Cannes Classics záró filmjeként.

Annak ellenére, hogy az utolsó versenynapon a fesztiválozók jelentős része már hazautazott, az esti díszbemutatóhoz hasonlóan a sajtóvetítésen is megtelt a fesztiválpalota harmadik legnagyobb, mintegy négyszáz fős terme. A közönség mindkét vetítésen hatalmas tapssal jutalmazta az alkotógárdát: a rendező Pálfi György mellett Huszár Viktor producert, Ruttkay Zsófia dramaturgot, Lemhényi Réka, Richter Nóra, Czakó Judit és Szalai Károly vágót, a hangért felelős Balázs Gábort és a zenéket összeállító Barna Balázst.

A filmet Thierry Frémaux művészeti igazgató "a világon a legszebb főcímű" filmként konferálta fel. (A Final Cut elején a filmben felhasznált valamennyi alkotás rendezőjének neve megjelenik.) Emlékeztetett arra, hogy Pálfi György, a "magyar mozi egyik legígéretesebb fiatal alkotója" visszatérő vendége Cannes-nak, miután a Taxidermiát 2006-ban nagy sikerrel vetítették az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű második legjelentősebb versenyszekcióban.

"Nagyon szép történetnek" nevezte Frémaux, hogy producerként "a veterán Tarr Béla és a fiatal Pálfi György együtt dolgozott" ezen a filmen. A fesztiváligazgató szerint "teljes az ellentmondás" a fiatal magyar filmes generáció "termékenysége és ötletgazdasága", illetve aközött, "hogy a jelenlegi magyar kormány nem tartja túl sokra a magyar filmgyártást, és emiatt sorra zárnak be produceri irodák, köztük például Tarr Béláé is", aki néhány napja jelentette be, hogy megszűnik az általa vezetett T.T. Filmműhely.

Pálfi György a közönségnek elmondta, hogy három évig egy kis szobában készült ez a film, amely "tisztelgés" a filmtörténet 116 éve előtt a Lumiere fivérektől az Avatárig. "Azzal, hogy itt lehetünk, egy álom vált valósággá" - hangsúlyozta a rendező. A sajtóvetítésen köszönetet mondott a fesztiválnak, amiért meghívta a filmet, Michel Reilhacnak (az ARTE televízió művészeti vezetőjének), valamint Tarr Bélának és minden moziszerető embernek. A díszbemutatón pedig azt is bejelentette, hogy a nap folyamán szerződést írt alá az egyik legjelentősebb európai filmforgalmazó céggel, a francia Wild Bunch-csal, amely a nemzetközi forgalmazás érdekében segít megoldani a felhasznált filmek és zenék miatti jogi nehézségeket.

A 450 filmtörténeti klasszikusból előzetes engedélyek nélkül összevágott alkotást eddig csak oktatóanyagként lehetett használni, illetve ingyenes, zártkörű vetítéseken bemutatni. Pálfi az MTI-nek elmondta, hogy miután kísérleti filmről van szó, a jogdíjakat illetően a Final Cut esetében egy fordított folyamat történt. A hatalmas összeg miatt ugyanis elképzelhetetlen lett volna olyan producert találni, aki előre megfinanszírozta volna több száz filmnek a jogdíját azért, hogy ő abból elkészítsen egy kísérleti munkát.

A cannes-i bemutató Pálfi szerint annak a bizonyítéka, hogy a vágással és a dramaturgiával "sikerült egy olyan filmnyelvi kísérletet megvalósítani, amelyet a nézők is szeretnek". A fesztiválmeghívás ugyanis - mint az MTI-nek kifejtette - már önmagában azt jelentette, hogy a Final Cut megállja a helyét a szerzői filmek sorában. A magyarországi tucatnyi zártkörű vetítés után pedig a nemzetközi közönség előtti első bemutató alapján is elmondható, hogy a nézők értik és szeretik ezt az alkotást - tette hozzá. Ez szerinte "nagyon szép visszaigazolás" azután, hogy a montázsfilm tulajdonképpen azért készült, mert támogatás hiányában leállt a magyar filmgyártás, de Pálfi és csapata "nem hagyta magát és elővette egy olyan ötletét, amelyet olcsón meg lehet valósítani".

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években négy forgatókönyvön is dolgozott. Ezek közül a cannes-i fesztiválon három különböző producer három filmtervéhez is keresett külföldi partnereket: Arany János Toldijából és Rejtő Jenő A szőke ciklon című regényből készülő adaptációk mellett egy nagyon alacsony költségvetésű sci-fit is szeretne forgatni, ha a Magyar Nemzeti Filmalaptól sikerül támogatáshoz jutnia.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×