Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

A Szerelemé az Arany Pálma

Az osztrák Michael Haneke Szerelem című filmjének ítélte a Nanni Moretti vezette zsűri az Arany Pálmát a 65. cannes-i filmfesztiválon.

A zongoratanárnő című drámájáért 2001-ben a zsűri Nagydíját, A fehér szalagért pedig 2009-ben a fődíjat elnyert Haneke 11. játékfilmjének középpontjában egy egymást kamaszként szerető idős párizsi értelmiségi házaspár áll.

Miután az asszony két egymást követő agyvérzésben megbénul és magatehetetlenné válik, férje nem hajlandó feleségét kórházba küldeni, hanem ő maga ápolja. A főszerepet alakító 81 éves Jean-Louis Trintignant több mint egy évtized után állt ismét a kamerák elé Isabelle Huppert és a 85 éves Emmanuelle Riva oldalán.

A zsűri Nagydíját Matteo Garrone olasz rendező Reality (Valóság) című filmje kapta. Az olasz művész másodszorra érdemelte ki a világ egyik legrangosabb filmes találkozójának második legjelentősebb díját: 2008-ban a maffiáról készült Gomorra című alkotását, ezúttal pedig egy konvencionálisabb, a televíziós valóságshow-k világáról készített filmjét díjazta a zsűri.

A legjobb rendezés díját a mexikói Carlos Reygadas vehette át negyedik filmjéért, a Post Tenebras Lux című misztikus és radikális alkotásért.

A román versenyfilm, A dombokon túl két főszereplője, Cosmina Stratan és Cristina Flutur kapta megosztva a legjobb női alakítás díját a Christian Mungiu drámájában nyújtott játékáért.

A legjobb férfi alakítás díját a dán Mads Mikkelsen érdemelte ki Thomas Vinterberg Jagten (Vadászat) filmjének főszereplőjeként.

A megtörtént eset alapján írt forgatókönyv főhőse egy negyven év körüli, elvált óvodai felügyelő, akit a legjobb barátjának 5 éves kislánya pedofíliával vádol meg. A néző végig tudja, hogy a férfi ártatlan.

Mungiu filmje egy 2005-ös igaz történeten alapul, amikor is egy a zárdába bevonult barátnője után érkező fiatal skizofrén lány egy ördögűzési ceremónia után meghalt.

Ken Loach brit filmrendező kapta a zsűri díját a Nanni Moretti vezette testülettől a The Angels's Share (Az angyalok jussa) című filmjéért.

A 2006-ban a Felkavar a szél című filmjéért Arany Pálmát nyert 75 éves rendező ezúttal egy Glasgowban játszódó könnyed vígjátékkal versenyzett Cannes-ban, amelyben közmunkára ítélt, fiatal bűnözők egy csapata egy felbecsülhetetlen értékű, régi whiskys hordó ellopására szánja rá magát.

A legjobb forgatókönyvnek járó díjat a román Cristian Mungiu harmadik filmjének (Dupa dealuri - A dombokon túl) könyvéért ítélte oda a zsűri.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×