A világörökségi listán több mint nyolcszáz, ember vagy a természet által alkotott "kincs" szerepel, köztük az amerikai szabadságszobor, a kínai nagy fal, a gízai piramisok.
Roni Amelan, a szervezet szóvivője közölte: a testület ülésén konszenzus volt arról, hogy az operaház igazán kiváló, ikonikus alkotása a 20. századi építészetnek.
Hosszú ideig kellett várni a jó hírre, de megérte - jelentette ki Malcolm Turnbull, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere.
A sydney-i operaházat eddig kétszer - 1981-ben és 1996-ban - jelölték világörökségi címre, akkor nem sikerült elérni, hogy az épület felkerüljön a listára.
Az operaház mindössze a második ausztrál épület a melbourne-i kiállítási csarnok után a listán, amely 2004-ben került be a világörökségek közé.
Ausztrália összesen 17 helyszínnel szerepel a megóvandó kultúrkincsek sorában, a többi között a Nagy-Korallzátonnyal és a Kakadu Nemzeti Parkkal.
A kagylókra emlékeztető formájú sydney-i operaház 1973-ban nyílt meg, az épületet a dán Jorn Utozon tervezte. A létesítmény 183 méter hosszú, legszélesebb pontján pedig 120 méteres.
Érdekességképpen: az operaházban 645 kilométernyi elektromos kábelt építettek be.
A világörökségi listáról szóló egyezményt 1972. november 16-án hozta létre az UNESCO. A megállapodáshoz eddig 184 állam csatlakozott, célja a listára felkerülő "kincsek" megőrzése.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és nyolc - köztük a Hortobágy, Hollókő, a tokaji történelmi borvidék - helyszínnel képviselteti magát.