A végső következtetést a speciális kérdéshez értő egy-két tucat művészettörténész hozza majd meg.
A szakértő szerint vannak azonban olyan kérdések is, amelyek akár évszázadokon keresztül sem dőlnek el. Újra és újra fellángoló viták folynak például arról, hogy az assisi bazilika freskósorozata ugyanúgy Giottótól származik-e mint a padovai freskók. A Szépművészeti Múzeumban pedig négy-öt olyan elsőrangú olasz festmény is van, amelyről nem lehet eldönteni, ki alkotta.
Tátrai Vilmos azt is elmondta, hogy a hipotézis bizonyításának kötelezően betartandó szabályai vannak. A hipotézist írásos dokumentumokkal, stíluskritikai összehasonlításokkal, minőségi vizsgálatokkal kell alátámasztani. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy kik jöhetnek még szóba a korban alkotó mesterek közül.
Az esztergomi falfestmény esetében pedig az egyik kulcskérdés, hogy az 1460-as években egyáltalán meg volt-e már az a helyiség, ahová a falképeket festették - hangsúlyozta a művészettörténész.
Tátrai Vilmos szerint 1-2 százalékos esélye lehet annak, hogy helytálló a hipotézis, miszerint Botticelli munkájáról van szó. Mint mondta, a leginkább zavaró körülmény az, hogy nincs írásos dokumentum, amely alátámasztaná a felfedezést.
Megjegyezte: 2005-ben, amikor Tiziano műveként azonosított egy aukcióra kerülő festményt, a stílus, a minőség, a restaurátori vizsgálatok egyértelműen igazolták a feltételezést, miszerint Tiziano munkájáról van szó, ám minden kétséget kizáróan egy 17. századi leltári adat bizonyította a felfedezést.
"Abban a pillanatban lesz vége a vitának, ha akár egy olasz levéltárban, akár nálunk előkerül egy írásos dokumentum, amely azt mondja, hogy Vitéz János 1465-ben idehívta Lippi műhelyéből Botticellit és erényalakokat festetett vele az esztergomi Studiolóba" - jegyezte meg Tátrai Vilmos.
Tilos lesz egy megszokott mozdulat autóvezetés közben