Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Friedrich Merz német kancellár az Európai Parlament (EP) elnöke, Roberta Metsola fogadásán a berlini kancellárián 2026. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Készen kell állniuk a harcra – közölte a német kancellár a NATO-ról beszélve

Németország továbbra is az erős NATO-ra és a megbízható transzatlanti kapcsolatokra összpontosít – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a nyugat-németországi Münster katonai támaszpontján csütörtökön.

„Ezekben a vészterhes időkben világos úton haladunk, a NATO és a megbízható transzatlanti kapcsolatok útján; mint tudják, ez utóbbit kifejezetten a szívünkön viseljük mindannyian, én különösen” – mondta a kancellár újságíróknak, alig néhány órával azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, kormánya fontolóra veszi a Németországban állomásozó amerikai haderő létszámának csökkentését.

Merz közölte: Németországnak meg kell felelnie a katonai téren vállalt vezető szerepének Európában, hozzátéve, hogy a német fegyveres erőknek készen kell állniuk a harcra, miközben nem téveszthetik szem elől a jövő kihívásait sem.

A kancellár egyúttal emlékeztetett a német hadsereg szerepére az "az erős és egységes NATO" felépítésében, "elsősorban Németország stratégiailag fontos pontjain, az Egyesült Államok oldalán".

Az iráni konfliktussal kapcsolatban leszögezte, Teheránnak vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, és azt vetette a síita állam szemére, hogy a világkereskedelemben kiemelten fontos szerepet játszó Hormuzi-szoros blokádjával "az egész világot túszul ejtette".

"Ha a Hormuzi-szoros blokádja fennmarad, az beláthatatlan következményekkel jár mindannyiunkra nézve" - figyelmeztetett.

Németországban több amerikai katonai létesítmény is található, köztük az Egyesült Államok légierejének legnagyobb külföldi támaszpontja, a Ramstein légibázis, valamint a landstuhli orvosi központ, ahol az afganisztáni és az iraki harcokban megsebesült amerikai katonákat ápolják. Az Egyesült Államok emellett mintegy 20 nukleáris fegyvert is telepített Németországba.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×