Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Egy korszerű, indonéz gyártmányú Pindad IFV harckocsi.
Nyitókép: Unsplash

Kaiser Ferenc: a globális védelmiköltség-becslés jócskán „alálőhet”, de a nyertes így is az Egyesült Államok

Rekordszintre, 2890 milliárd dollárra emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár 11. egymást követő évben növekedve – közölte a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet. Ez azonban valószínűleg meg sem közelíti a valódi összegeket.

A 2890 milliárd dolláros védelmi kiadás a valóságnál jelentősen alacsonyabb becslés – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, kijelentve: nyílt titok, hogy a hivatalos kínai, orosz és szaúdi adatoknak közük sincs a valósághoz, a tényleges költés még annál is több lehet, mint amit a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet a jelentésében leírt. Megjegyezte,

„ezeket védelmi kiadásnak nevezik, de a nagyhatalmak esetében ezek inkább támadó kiadások”.

Emlékeztetett, Donald Trump nemrég jelentette be, hogy a tavalyi, nagyjából 1000 milliárd dolláros védelmi költségvetést idén 1500 milliárdra tervezi emelni, ami egy nagyon dinamikus növekedés, ráadásul eleve az USA költi ilyen célokra a legtöbbet. Hozzátette, vásárlóparitásra számítva Kína már ott liheg a sarkában, és az oroszoké is közelíti az amerikai költés felét.

A hadiipari költésekből származó bevételek legnagyobb nyertese az Egyesült Államok – jelentette ki a szakértő. Kaiser Ferenc szerint Európában a németek, különösen pedig a Rheinmetall cégcsoport jött ki nagyon jól ebből. „De jól járt még Dél-Korea, ahol szintén jelentősek a képességek, illetve Lengyelország is onnan vásárolt be, valamint Olaszország is” – fogalmazott az NKE docense.

Arra is kitért, hogy Kína meglepő módon nem tudta betölteni azt a piaci rést, amit az orosz fegyverek kiesése jelentett. Oroszországnak a nemzetközi fegyverkereskedelemben betöltött szerepe folyamatosan zsugorodik, részben azért, mert

a 2022 óta zajló ukrajnai háború beárazta az orosz fegyvereket, amelyek messze nem olyan hatékonyak, mint azt eddig a világ hitte.

Ráadásul Oroszország készletekkel sem rendelkezik, mert a teljes gyártási kapacitása sem elég az ukrán fronton elszenvedett veszteségek pótlására – tette hozzá Kaiser Ferenc. Ezzel szemben viszont Ukrajna elképesztő mértékben tudta növelni kapacitásait is a védelmi kiadások mellett. Például tőlük vásárolt elfogó drónokat számos öböl-menti ország is az iráni Shahed drónok kivédésére. Vagyis Ukrajnának olyan tartalékgyártási kapacitásai alakultak ki, hogy a folyamatos és hatalmas saját háborús igényei mellett különféle kategóriákban – főleg a pilóta nélküli, önvezető fegyverrendszerek terén – jelentős exportképességekre is szert tett – jelentette ki Kaiser Ferenc.

A fegyverek ára az elmúlt években jelentősen emelkedett, aminek oka az ukrajnai és a közel-keleti háború, valamint az afrikai konfliktusok, amelyek összességében túlkeresletet okoznak a fegyverpiacon.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Domanits András készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×