Infostart.hu
eur:
362.22
usd:
318.11
bux:
144891.78
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
A Nobel-békedíjjal kitüntetett María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ nyilatkozik Masud Gharahkhaninak, a norvég parlament elnökének társaságában a törvényhozás oslói épületében a díj átadásának másnapján, 2025. december 11-én.MTI/EPA/NTB pool/Ole Berg-Rusten
Nyitókép: Ole Berg-Rusten, MTI/MTVA

Nobel-díjas venezuelai politikus: tiszta választás nélkül nem fog menni

A tiszta és szabad választások jelentik Venezuela stabilitásának egyetlen garanciáját, amelyek lehetővé teszik a rendezett átmenetet a demokráciába – jelentette ki María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető és Nobel-békedíjas politikus szombaton Madridban, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki vezető európai körútjának részeként érkezett a spanyol fővárosba, ahol a polgármestertől már átvette a város aranykulcsát, elismerésül a venezuelai szabadságért, demokráciáért és megbékélésért folytatott küzdelméért. A madridi régió elnöke a tartomány aranymedáljával tüneti ki „a demokrácia, az emberi jogok védelme és a szabadság érdekében végzett fáradhatatlan munkájáért”.

María Corina Machado hangsúlyozta: nincs a világon a demokrácia iránt annyira egységes, eltökélt, felkészült és szervezett társadalom, mint a venezuelai.

Hangsúlyozta: nincs indok arra, hogy megakadályozzák a venezuelai társadalmat abban, hogy választásokon fejezze ki véleményét; azok, akik ragaszkodni akarnak a hatalomhoz, félnek az emberektől.

Mint mondta, hazájában a „bűnöző rezsim” Nicolas Maduro elnök letartóztatása ellenére is hatalmon marad, mert „egy gonosz alakot egy másik, még gonoszabb alakra cseréltek”. „Mi a venezuelai társadalmat képviseljük, amely békében akar előre haladni" – jegyezte meg.

María Corina Machado beszélt arról, hogy amikor országa szabad lesz, több millió, hazája elhagyására kényszerült venezuelai térhet vissza. „Venezuela szabad lesz, és hamarosan hazahozunk benneteket” – üzent honfitársainak.

Beszélt arról, hogy a szabad választások érdekében ő maga is mielőbb visszatérne hazájába a fenyegetések ellenére is.

Machado decemberben elhagyta Venezuelát, hogy átvegye a Nobel-békedíjat Oslóban, és azóta nem tért vissza.

„Kötelességünk, hogy Venezuelában legyünk és a venezuelai nép mellett álljunk" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek érdekében tárgyalásokat folytat az amerikai kormánnyal.

Az amerikai elnökről szólva elmondta: a világon csak egyetlen vezető kockáztatta országa polgárainak életét Venezuela szabadságáért, és ez Donald Trump. „Erre a venezuelaiak mindig emlékezni fognak, és mindig hálásak lesznek érte" – fogalmazott.

Madridi látogatásán María Corina Machado találkozott a legnagyobb parlamenti ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnökével, valamint a Vox párt vezetőjével is. Elutasította viszont a találkozót Pedro Sánchez szocialista miniszterelnökkel. Indokai között említette a hétvégén Barcelonában rendezett progresszív állam- és kormányfői találkozót, amelyen mások mellett a venezuelai ellenzékkel kritikus Gustavo Petro kolumbiai elnök is részt vesz.

A Telecinco tévécsatornának adott pénteki interjúban Machado bírálta a spanyol kormányt, amiért kezdeményezte az Európai Uniónál a Delcy Rodriguez venezuelai elnök elleni szankciók feloldását, miután a venezuelai nemzetgyűlés jóváhagyta a politikai foglyok amnesztiáját. Véleménye szerint fenn kell tartani a nyomást, amíg a demokrácia vissza nem tér a dél-amerikai országba.

A venezuelai közösség számára szombat délutánra nagyszabású rendezvényt hirdettek Madrid központjába, ahol találkozhatnak az ellenzéki vezetővel.

A hivatalos adatok szerint a spanyol fővárosban több mint 200 ezer venezuelai állampolgár él, míg országszerte több mint 500 ezer.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

A Dél-kínai-tenger vitatott területén, a Second Thomas-zátonynál július 20-án ismét összecsaptak a Fülöp-szigeteki és kínai fegyveres testületek motorcsónakjai, miközben mindkét fél a másikat vádolja az incidens kiprovokálásával. A zátony körüli konfliktus Kína regionális terjeszkedésének egyik legfontosabb ütközőpontjává vált, mivel Peking a Dél-kínai-tenger mintegy 90 százalékát magáénak követeli a "kilencpontos vonal" alapján. Ez a konfliktus egy jóval tágabb regionális hatalmi játszma része, amelyben az egyik legfontosabb szereplő most a háttérből személi az eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×