Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a 62. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Münchenben 2026. február 14-én. Az idei fórumot február 13-15. között rendezik a bajor fõvárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

„Mi hasznunk van belőle?” – Marco Rubio szerint felül kell vizsgálni az USA–NATO viszonyt

Az amerikai külügyminiszter azt gondolja, egy szövetségnek csak akkor van értelme, ha kölcsönösen segítik egymást a felek, a közel-keleti konfliktusban azonban Washington csalódott egyes NATO-tagállamokban.

Az amerikai külügyminiszter az al-Dzsazírának adott interjújában „nagyon kiábrándítónak” nevezte az Egyesült Államok és a NATO közötti viszonyt, miután érvelése szerint egyes tagállamok egyoldalúan felrúgtak korábbi megállapodásokat – írja a hvg.hu az amerikai külügyminisztérium beszámolója alapján.

Marco Rubio szerint a NATO-n belüli együttműködés alapvetően előnyös lenne Washington számára, mert így katonailag megjelenhetnek a világ olyan pontjain – Európában is –, ahol egyébként nem lenne lehetőségük katonaságot állomásoztatni. Úgy véli, ezt az állapotot azonban nemrég felrúgta Spanyolország azzal, hogy az USA számára kényes helyzetben megtagadta a bázisai használatát Iránnal szemben, és a légterét is lezárta a közel-keleti konfliktusban részt vevő amerikai gépek előtt.

„Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést, hogy mi haszna ebből az Egyesült Államoknak”

– fogalmazott sokat sejtetően Marco Rubio.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: mindig elkötelezett volt abban, hogy jó partneri viszony legyen a NATO-n belül, de szerinte ennek egyik feltétele egyebek mellett a közös bázishasználati jog is. „De ha a NATO csak arról szól, hogy nekünk kell megvédeni Európát, ám a bázisaikhoz nem férünk hozzá, amikor szükségünk lenne rájuk, az nem túl jó megállapodás” – fejtegette Marco Rubio.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO és az USA viszonyát a közel-keleti háború lezárása után felül kell vizsgálni. Azt gondolja, egy szövetségnek csak akkor van értelme, ha kölcsönösen segítik egymást a felek. „Reméljük, hogy ezt helyre tudjuk hozni. Lesz időnk foglalkozni vele a háború után” – mondta Marco Rubio.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×