Szenegálba, Sierra Leone-be és Nigériába is küldik a használt autókat a brüsszeli autókereskedők, főleg olyan kocsikat, amelyek már nem felelnek meg az európai emissziós szabályoknak. Egy napon pedig ezek az autók távoli roncstelepekre fognak kerülni, noha bennük rengeteg értékes fém van még – írja a Politico.

Az unióban sok döntéshozó most jön rá, hogy ha az újrahasznosítással szeretnék csökkenteni a Kínától való függést a nyersanyagok terén, akkor nem kellene hagyni, hogy cégek exportálják a már nem kívánt árukat.

A tiszta energiára való átálláshoz és a katonai fejlesztésekhez kifejezetten szükséges lenne az acél, a platina és a réz, amelyet ezek a használt autók rejtenek. Még értékesebb anyagok – lítium, kobalt, nikkel – vannak az elektromos autókban.

Ugyanakkor évente 3-4 millió, élettartama végéhez érkezett autó nyomtalanul tűnik el az EU-ból, ami a forgalomból kivont autók harmadát jelenti. Vannak, amelyeket kacifántos utakon exportálnak, és vannak, amelyeket illegálisan szerelnek szét. Az értékesebb alkatrészeket online, vagy autókereskedéseken keresztül értékesítik – írják a cikkben.

A német környezetvédelmi hatóság becslése szerint például az „eltűnt” német autók 20 százaléka, több mint 72 ezer autó illegálisan kerül exportálásra. Az Interpol adatai szerint pedig közel 3,6 millió európai gépjármű, illetve gépjárműalkatrész volt 2025 végén regisztrálva az ellopott gépjárművek adatbázisában.

A nyersanyagok elérhetőségének jobb biztosítása érdekében az Európai Bizottság célja új bányászati projekteket elindítani, új megállapodásokat aláírni, és az újrahasznosítást ösztönözni – írja a Politico. Az Európai Unió 2024-ben mutatta be a Critical Raw Materials Act-et (kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály), amely keretében a kormányoknak a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedéseket kell bevezetniük. Ezen felül az újrahasznosítási projektekre vonatkozó engedélyeztetési eljárásokat is egyszerűsíteniük kell.

A jogszabály értelmében

2030-ra az EU által felhasznált stratégiai nyersanyagok 25 százalékának uniós, újrahasznosított forrásból kell érkeznie, és célkitűzés, hogy az autókat úgy építsék meg, hogy könnyen szétszedhetőek legyenek.

A felhasznált műanyagok egy részének mindenképpen újrahasznosított forrásból kell érkeznie, és azon belül is egy résznek korábbi autókból kell jönnie – írja az Európai Bizottság a jogszabályról.

2035-re terv, hogy

• 12,8 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki,
• 3,8 millióval több, élettartama végére ért gépjárművet gyűjtsenek be, és
• 350 tonnányi ritkaföldfémet nyerjenek ki az újrahasznosítás segítségével.

Az élettartamuk végére ért autók mindegyikének egy jóváhagyott feldolgozóközpontba kellene kerülnie. Ilyenekből Európában 13 ezer van, segítségükkel a műanyagok, a gumik, az üveg és a vas legnagyobb része visszanyerhető a kocsikból. Problémát jelentenek az illegális autóbontók, illetve az is, hogy a határon túlra eladott használt autókat nem vonják ki a küldő országban a forgalomból.

Az Európai Unió mindeközben a nyersanyagok uniós kitermelésének elősegítését is szorgalmazza. A RESourceEU nevet kapott tervet 2025 decemberében mutatták be, célja az importfüggőség csökkentése – írta meg a Politico. Mint az Európai Bizottság által kiadott áttekintésben olvasható, 2029-re akár 50 százalékkal is kevesebb lehet ez a függőség egyes kiemelt területeken. Korábban különböző stratégiai projekteket is bejelentettek, így például szomszédunkban, Romániában rezet, magnéziumot és grafitot is terveznek bányászni. A legtöbb bányászati projekt pedig Franciaországban és az Ibériai-félszigeten van.

Mindemellett védenék az EU ellátási láncait a külföldi beavatkozástól egyebek mellett azzal is, hogy korlátozzák a kínai és kínai ellenőrzésű szervezetek részvételét a HorizonEU ritkaföldémekkel kapcsolatos munkaprogramjában, szigorúbb feltételeket szab a külföldi közvetlen befektetésekre, valamint gyakoribb és alaposabb ellenőrzéseket vezet be például az ármanipuláció leleplezése, megelőzése érdekében.

Felpörög a nyersanyag-diplomácia is:

az „Európa Együtt” megközelítés révén az Európai Bizottság tovább erősíti a már meglévő 15 stratégiai partnerséget, így szorosabb lesz az együttműködés Argentínával, a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Namíbiával, Dél-Afrikával, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Szerbiával és Ukrajnával is.