Az amerikai elnök a hétvégén felvetette annak a lehetőségét, hogy „közös erőfeszítés gyanánt” Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a teheráni rezsim által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.

A Financial Timesnak nyilatkozva Trump kijelentette: ha erre a felvetésére „nem érkezik válasz, vagy negatív válasz érkezik, akkor a NATO nagyon rossz jövő elé néz”.

Hozzátette: az Egyesült Államoknak nem volt kötelessége, hogy segítséget nyújtson a NATO-nak az ukrajnai háborúban, mivel „Ukrajna több ezer mérföldre van tőlünk, mégis segítettünk. Most majd meglátjuk, hogy ők is segítenek-e nekünk”.

„Régóta mondom, hogy mi a rendelkezésükre állunk, ők viszont nem állnak a mi rendelkezésünkre. Nem vagyok bizonyos abban sem, hogy most segítenek-e”

– fogalmazott az amerikai elnök.

Donald Trump szerint az Egyesült Államoktól eltérően, Európa és Kína erőteljesen függ az öbölmenti térségből importált olajtól.

Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget vár a szövetséges hatalmaktól, azt mondta: bármilyent, amire szükség van a szoros újbóli megnyitásához, de mindenekelőtt aknamentesítő eszközöket, amelyekből Európában sokkal több van, mint az Egyesült Államokban.

Trump emellett európai kommandós egységek kivezénylésének lehetőségére is utalt, mondván: olyanokra is szükség van, akik „kiiktatnak néhány rosszakaratú embert az iráni partok mentén”.

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nagyon kemény csapásokat mér Iránra, és az irániaknak „semmijük nem maradt azon kívül, hogy tudnak egy kis bajt keverni a szorosban”.

A Hormuzi-szoroson keresztül olajat importáló országokról szólva azt mondta, mivel hasznot húznak a Hormuzi-szoroson zajló forgalomból, „illene, hogy segítsenek nekünk” a szoros ellenőrzésében.

Külön kiemelte Kínát olyan országként, amelynek segítenie kellene, mivel szavai szerint Kína a Hormuzi-szoroson keresztük szerzi be olajimportjának 90 százalékát.

Hozzátette: túl késő lenne, ha Kína ezzel a döntéssel megvárná az áprilisra tervezett kínai–amerikai csúcstalálkozót.

Az amerikai elnök szerint Washington még a találkozó előtt szeretné tudni, hogy Kína miként dönt. Kijelentette: el is halaszthatja jövő havi pekingi látogatását.

Donald Trump erőteljesen bírálta a brit kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott: lehet, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok első számú szövetségese, „de amikor kértem, hogy jöjjenek, nem jöttek”, aztán amikor „gyakorlatilag elsöpörtük Irán veszélyt jelentő képességeit, azt mondták, hogy jó, akkor küldünk két hajót”.

London már a háború elején komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.

Starmer ezt a tilalmat végül feloldotta, de az erről szóló döntést bejelentő alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy „kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban.

A Financial Times kérdésére, hogy Oroszország segíti-e Iránt műholdas adatok átadásával az amerikai és az izraeli rakétaelhárító rendszerek elleni támadásokban, Trump azt mondta, hogy ezt nem tudja egyértelműen. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az Egyesült Államok is segítette Ukrajnát, „nem mondhatjuk (Oroszországnak), hogy »hé, mit csináltok«, amkor mi ugyanazt csináljuk”.