Csütörtökön tartották Belgiumban az uniós állam- és kormányfők informális ülését, amelyet António Costa elnök hívott össze, és mint Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, a versenyképesség volt a tanácskozás fő témája.
Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta, több témát érintettek a vezetők, és ezek átfogó területe valóban a versenyképesség volt, szó esett
- a tőkepiaci unióról,
- a magas energiaárakról,
- a vállalatokra nehezedő bürokratikus terhekről
- és különböző megoldásokról ötleteltek.
„Úgy tűnik, hogy a nagyon különböző érdekű és nézetű tagállamok között egy dologban van konszenzus, hogy
változtatni kell az EU jelenlegi működésén,
és úgy tűnik, hogy kezd kialakulni az úgynevezett pragmatikus vagy gyakorlatias föderalizmus; azok a tagállamok, amelyek hajlandóak és úgy látják jónak, hogy együttműködnek egy szakpolitikai területen az eddiginél szorosabban, azok megtehessék. Az együttműködés nyitva marad a többi tagállam számára is, de nem lesz kötelező végrehajtaniuk azoknak a tagállamoknak a döntést, hanem eleve nem részesei ennek a kis csoportnak, amely tagjai szorosabban működnek együtt.”
Hogy a pragmatikus föderalizmus és a kétsebességes Európa között van-e összefüggés, arról úgy vélekedett: a többsebességes Európa már jelenleg is létezik, hiszen egyes országoknak közös valutájuk van, mások nem csatlakoztak ehhez.
„Nem olyan rég még volt olyan ország az Európai Unióban, amely nem volt tagja a schengeni övezetnek, most már tudtom szerint nincsen ilyen ország, tehát most is vannak, eddig is voltak különböző együttműködési területek, amelyeken minden tagállam együttműködött, és most is van olyan, ahol nem működnek együtt. Tehát ez most csak jobban fel lesz erősítve."
A szakterületi szorosabb együttműködés ugyanakkor szerinte nem feltétlenül rossz sem az EU-nak, sem Magyarországnak.
Kitért a túlbürokratizáltság kérdésére is, ami szintén kerékkötője a versenyképességnek, és ennek az is oka, hogy a bürokrácia fogalma teljesen más az egyes tagállamokban. Ebben tenne részleges rendet a „28. rendszer”, amely alapján kisvállalkozások 48 órán belül online engedélyt kapnának, és nem kifejezetten az adott tagállam jogrendszeréhez igazodna ez, hanem szupranacionális, európai jogrendszerhez, aminek van számos buktatója, de lehet olyan megoldást találni, ami a legtöbb tagállam számára elfogadható lehet.
Ilyen kezdeményezése egyébként volt már az EU-nak, 15 éves huzavona után azt végül az Európai Bizottság visszavonta, Máthé Réka Zsuzsánna szerint pontosan azért, mert a tagállamok amiatt aggódtak, hogy előbb-utóbb helyettesíteni fogja a tagállami jogszabályokat és is kötelezővé tennék, dupla adminisztrációt igényelne gyakorlatilag, meg kell felelnie az ügyintézőknek, elsősorban az európai jogszabályoknak, utána pedig az adott tagállam jogszabályainak, de ennek részleteiről szerinte még korai beszélni.
A belső versenyképességi akadályok mellett aztán ott vannak a versenytársak, például Kína, amely mindig is versenytársa volt az európai gazdaságnak, és amióta Donald Trump az amerikai elnök, az Egyesült Államok is az. Erre volt Máthé Réka Zsuzsánna szerint válasza az EU-nak az indiai és a Mercosur-megállapodás, ami a kereskedelemben meglévő akadályok nagy részét hivatott felszámolni, e téren viszont az EU-n belül szintén vállalkozói ellenállás van, amire szintén van válasz: aki befektet Európában, adjon európai tulajdonba befektetésrészt!
„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió kezd alkalmazkodni az igencsak megváltozott geopolitikai és geoökonómiai valósághoz, és kezd olyan intézkedéseket hozni, amelyek valóban az Európai Unió érdekeit szolgálják” – foglalta össze. A közös piac kiépített, ehhez kéne hozzátenni a tőkepiaci uniót; „jelenleg ha egy vállalkozás elgondolkodik azon, hogy az USA-ban vagy az Európai Unióban indítson egy céget, akkor számára sokkal kézenfekvőbb az ottani szabályok és ösztönző rendszerek szerint elindítani a vállalkozását, mint az Európai Unióban. Ezért aztán az Európai Unió is gondolkodik azon, hogy az úgynevezett tőkepiaci uniót létrehozza, aminek gyakorlatilag az lenne a lényege, hogy ha vállalkozásnak szüksége van tőkére, indítótőkére, akkor ne a bankoktól kérjen elsősorban kölcsön, hanem a piacokról vegyen fel. Így gyorsabban, könnyebben tudnának a vállalatok pénzekhez jutni.”
Felmerül viszont szerinte még egy másik kockázat, ez az úgynevezett „információs asszimmetria”, tehát azok a befektetők, akiknek belső információjuk van a cég működéséről, lehetőségeiről, azok nagyon jól kereshetnek, míg mások nagyon mellényúlhatnak, de ahogy az Európai Unióban eddig a biztonság és a kiszámíthatóság volt a legfontosabb érték, az Amerikai Egyesült Államokban a gyorsaság és a lehetőségek elérhetősége.
„Most úgy tűnik, hogy az amerikai modellt szeretné vagy egy ahhoz hasonlót Európai Unió is átvenni, és erről is szó volt ezen az informális csúcson” – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő.





