Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
308.72
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A nyugati lakosság többsége szerint világháború is jöhet – felmérés

Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, mennyire tart a lakosság egy világháború kitörésétől, mennyire támogatják akár anyagi áldozatok árán is a védelmi költések növelését, illetve hogy mit gondolnak a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségéről.

A február elején, több mint kétezer ember megkérdezésével készült kutatás azt mutatja, hogy az öt vizsgált országból négyben – az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – a válaszadók többsége valószínűbbnek tartja egy világháború kitörését a következő öt évben, mint annak elkerülését. Egyedül a németek valamelyest optimistábbak: ők az egyetlenek, akik szerint nem valószínű egy újabb globális fegyveres konfliktus a közeljövőben.

A trend azonban mindenhol az aggodalom növekedését mutatja. Nagy-Britanniában például egy év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik reális forgatókönyvnek tartják egy világháború kitörését. Az Egyesült Államokban pedig a lakosság közel fele, 46 százaléka osztja ezt a félelmet – idézte a Politico által közölt kutatási eredményeket a Portfolio.

Mindeközben rohamosan csökken azok száma, akik szerint „valószínűtlen” egy világháború a következő években: a nyugati országok lakosságának mindössze 21-40 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz ilyen fegyveres konfliktus.

További fontos eredménye a közvélemény-kutatásnak, hogy elvben széles körű a támogatás a védelmi költségvetések növelésére, ám ez a támogatás azonban drasztikusan visszaesik, amint konkrét anyagi áldozatokról, például adóemelésről vagy megszorításokról esik szó. A francia és a német közvélemény különösen elutasítóvá vált az elmúlt egy évben.

A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is kézzelfoghatóvá vált. A vizsgált országokban legalább minden harmadik ember attól tart, hogy a következő öt évben atomfegyvert vetnek be egy fegyveres konfliktus során.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×