Infostart.hu
eur:
355.84
usd:
308.35
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Göteborg, 2017. november 17.Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó egynapos csúcstalálkozójára a svédországi Göteborgban 2017. november 17-én. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Döntött az ET: ő már nem bújhat a mentelmi jog mögé

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdán felfüggesztette Thorbjorn Jagland korábbi főtitkár mentelmi jogát, miután a norvég hatóságok kérték egy „súlyos korrupciós vádakkal kapcsolatos eljárás lefolytatását”.

A norvég hatóságok kérésére az Európa Tanács úgy döntött, hogy felfüggeszti Thorbjorn Jagland volt főtitkárnak biztosított jogi eljárás alóli mentességet a hivatalos minőségében és hatáskörén belül végrehajtott cselekményei tekintetében nyomozás lefolytatása céljából – közölte az Európa Tanács.

A tájékoztatása szerint a döntés a Jeffrey Epstein amerikai pénzember körüli ügyekben az Egyesült Államok hatóságai által nyilvánosságra hozott dokumentumokkal kapcsolatos leleplezéseket követően született.

Közölték: Alain Berset főtitkár 2025 novemberében informális belső adminisztratív vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása, az esetleges intézményi érintettség felmérése, és a rendelkezésre álló információk ellenőrzése érdekében, miután Jagland neve megjelent az Epstein-aktákban.

A vizsgálatot követően Berset azt javasolta, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a korábbi főtitkár mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ami – fogalmazása szerint – „lehetővé tenné a norvég igazságszolgáltatási rendszer számára, hogy elvégezze a munkáját, és Thorbjorn Jagland számára a védekezés jogát, ha vádat emelnek ellene”.

Berset hangsúlyozta, hogy a páneurópai szervezet válaszát az átláthatóság, az intézményi felelősségvállalás és a tisztességes eljárás tiszteletben tartása vezérelte – tájékoztattak.

Thorbjorn Jagland ügyében a norvég parlament is vizsgálódik, amely független testülettel tárja fel Jeffrey Epstein és magas beosztású norvég személyiségek kapcsolatait.

Jagland ellen, aki 1996–1997-ben volt Norvégia kormányfője, a norvég Nobel-bizottság elnöke, valamint 2009 és 2019 között az Európa Tanács főtitkára, rendőrségi nyomozás indult Norvégiában „korrupció súlyos esetének” gyanúja miatt.

Az Epstein-akták szerint Jagland 2014-ben azt tervezte, hogy családjával ellátogat Epstein magánszigetére, egy 2014-es e-mailjében pedig Epstein segítségét kérte egy oslói lakásvásárláshoz.

A 2018-ból való e-mailek tanúsága szerint a később szexuális bűncselekmények miatt őrizetbe vett, majd a börtönben meghalt, korábban pedofília miatt elítélt amerikai milliárdos viszont arra kérte Jaglandot, intézze el, hogy találkozhasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A kérést Epstein azzal indokolta, hogy „szeretne bizonyos észrevételeket megosztani” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jagland azt ígérte, az ügyet meg fogja említeni Lavrov titkárának.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×