Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.75
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Göteborg, 2017. november 17.Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó egynapos csúcstalálkozójára a svédországi Göteborgban 2017. november 17-én. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Döntött az ET: ő már nem bújhat a mentelmi jog mögé

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdán felfüggesztette Thorbjorn Jagland korábbi főtitkár mentelmi jogát, miután a norvég hatóságok kérték egy „súlyos korrupciós vádakkal kapcsolatos eljárás lefolytatását”.

A norvég hatóságok kérésére az Európa Tanács úgy döntött, hogy felfüggeszti Thorbjorn Jagland volt főtitkárnak biztosított jogi eljárás alóli mentességet a hivatalos minőségében és hatáskörén belül végrehajtott cselekményei tekintetében nyomozás lefolytatása céljából – közölte az Európa Tanács.

A tájékoztatása szerint a döntés a Jeffrey Epstein amerikai pénzember körüli ügyekben az Egyesült Államok hatóságai által nyilvánosságra hozott dokumentumokkal kapcsolatos leleplezéseket követően született.

Közölték: Alain Berset főtitkár 2025 novemberében informális belső adminisztratív vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása, az esetleges intézményi érintettség felmérése, és a rendelkezésre álló információk ellenőrzése érdekében, miután Jagland neve megjelent az Epstein-aktákban.

A vizsgálatot követően Berset azt javasolta, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a korábbi főtitkár mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ami – fogalmazása szerint – „lehetővé tenné a norvég igazságszolgáltatási rendszer számára, hogy elvégezze a munkáját, és Thorbjorn Jagland számára a védekezés jogát, ha vádat emelnek ellene”.

Berset hangsúlyozta, hogy a páneurópai szervezet válaszát az átláthatóság, az intézményi felelősségvállalás és a tisztességes eljárás tiszteletben tartása vezérelte – tájékoztattak.

Thorbjorn Jagland ügyében a norvég parlament is vizsgálódik, amely független testülettel tárja fel Jeffrey Epstein és magas beosztású norvég személyiségek kapcsolatait.

Jagland ellen, aki 1996–1997-ben volt Norvégia kormányfője, a norvég Nobel-bizottság elnöke, valamint 2009 és 2019 között az Európa Tanács főtitkára, rendőrségi nyomozás indult Norvégiában „korrupció súlyos esetének” gyanúja miatt.

Az Epstein-akták szerint Jagland 2014-ben azt tervezte, hogy családjával ellátogat Epstein magánszigetére, egy 2014-es e-mailjében pedig Epstein segítségét kérte egy oslói lakásvásárláshoz.

A 2018-ból való e-mailek tanúsága szerint a később szexuális bűncselekmények miatt őrizetbe vett, majd a börtönben meghalt, korábban pedofília miatt elítélt amerikai milliárdos viszont arra kérte Jaglandot, intézze el, hogy találkozhasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A kérést Epstein azzal indokolta, hogy „szeretne bizonyos észrevételeket megosztani” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jagland azt ígérte, az ügyet meg fogja említeni Lavrov titkárának.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×