Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök sajtóértekezletet tart a tokiói kormányfõi rezidencián 2026. január 19-én. Takaicsi bejelentette, hogy január 23-án feloszlatja a parlamentet és elõrehozott választásokat ír ki. A hivatalos kampány január 27-én kezdõdik a várhatóan február 8-án tartandó voksolásra, amelyen a szavazók az alsóház 465 képviselõjét választják meg. A 64 éves politikus 2025. október 21-én lett Japán elsõ nõi kormányfõje.
Nyitókép: MTI/AP/ZUMA pool/Rodrigo Reyes Marin

Feloszlatja a parlamentet a történelem első női kormányfője Japánban

Takaicsi Szanae japán miniszterelnök bejelentette, hogy az idei rendes parlamenti ülésszak pénteki nyitónapján feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki.

Takaicsi hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a választók döntésére bízza, hogy ő marad-e a miniszterelnök, és hogy megszerzi-e a szükséges támogatást a kiadások növeléséhez, az adócsökkentéshez és egy új biztonsági stratégiához, amelynek révén felgyorsítható Japán védelmi felkészültségének fejlesztése.

Az előrehozott választásokat a kormánypártok vezetői szerint várhatóan február 8-án tartják, a hivatalos választási kampány pedig január 27-én kezdődik. A szavazók az alsóház 465 képviselőjét választják meg.

Takaicsi alig három hónapja, 2025. október 21-én lett Japán első női kormányfője.

Most kifejezte abbéli reményét, hogy kormánya népszerűsége győzelemre segíti pártját, megszerzi a szükséges számú mandátumot, és folytathatja „felelősségteljes, de agresszív” pénzügyi politikáját.

Legutóbb alig másfél éve, 2024. októberében rendeztek előrehozott alsóházi választásokat Japánban, amelyen a hosszú ideje kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és hagyományosnak számító szövetségese, a Komeitó párt szerzett többséget a parlamenti alsóházban a legnagyobb ellenzéki erővel, a Japán Alkotmányos Demokratikus Párttal (CDPJ) szemben. Az ország alkotmánya szerint az alsóház tagjainak mandátuma négy évre szól, hacsak a parlamentet fel nem oszlatják előbb.

A miniszterelnök már a múlt héten tájékoztatta a kormánykoalícióban részt vevő LDP és a Japán Megújulás Párt (JIP) vezetőit arról, hogy a hamarosan megkezdődő parlamenti ülésszak elején fel akarja oszlatni az alsóházat. Az LDP és a JIP alkotta koalíció 233 hellyel rendelkezik a 465 fős alsóházban, és az ellenzéki mandátumok száma csupán eggyel kevesebb, ami megnehezíti a törvényjavaslatok elfogadását.

A CDPJ és az LDP korábbi szövetségese, a Komeitó a múlt héten megállapodott egy ellenzéki választási szövetség, a Középutas Reformszövetség létrehozásáról.

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×