Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök sajtóértekezletet tart a tokiói kormányfõi rezidencián 2026. január 19-én. Takaicsi bejelentette, hogy január 23-án feloszlatja a parlamentet és elõrehozott választásokat ír ki. A hivatalos kampány január 27-én kezdõdik a várhatóan február 8-án tartandó voksolásra, amelyen a szavazók az alsóház 465 képviselõjét választják meg. A 64 éves politikus 2025. október 21-én lett Japán elsõ nõi kormányfõje.
Nyitókép: MTI/AP/ZUMA pool/Rodrigo Reyes Marin

Feloszlatja a parlamentet a történelem első női kormányfője Japánban

Takaicsi Szanae japán miniszterelnök bejelentette, hogy az idei rendes parlamenti ülésszak pénteki nyitónapján feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki.

Takaicsi hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a választók döntésére bízza, hogy ő marad-e a miniszterelnök, és hogy megszerzi-e a szükséges támogatást a kiadások növeléséhez, az adócsökkentéshez és egy új biztonsági stratégiához, amelynek révén felgyorsítható Japán védelmi felkészültségének fejlesztése.

Az előrehozott választásokat a kormánypártok vezetői szerint várhatóan február 8-án tartják, a hivatalos választási kampány pedig január 27-én kezdődik. A szavazók az alsóház 465 képviselőjét választják meg.

Takaicsi alig három hónapja, 2025. október 21-én lett Japán első női kormányfője.

Most kifejezte abbéli reményét, hogy kormánya népszerűsége győzelemre segíti pártját, megszerzi a szükséges számú mandátumot, és folytathatja „felelősségteljes, de agresszív” pénzügyi politikáját.

Legutóbb alig másfél éve, 2024. októberében rendeztek előrehozott alsóházi választásokat Japánban, amelyen a hosszú ideje kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és hagyományosnak számító szövetségese, a Komeitó párt szerzett többséget a parlamenti alsóházban a legnagyobb ellenzéki erővel, a Japán Alkotmányos Demokratikus Párttal (CDPJ) szemben. Az ország alkotmánya szerint az alsóház tagjainak mandátuma négy évre szól, hacsak a parlamentet fel nem oszlatják előbb.

A miniszterelnök már a múlt héten tájékoztatta a kormánykoalícióban részt vevő LDP és a Japán Megújulás Párt (JIP) vezetőit arról, hogy a hamarosan megkezdődő parlamenti ülésszak elején fel akarja oszlatni az alsóházat. Az LDP és a JIP alkotta koalíció 233 hellyel rendelkezik a 465 fős alsóházban, és az ellenzéki mandátumok száma csupán eggyel kevesebb, ami megnehezíti a törvényjavaslatok elfogadását.

A CDPJ és az LDP korábbi szövetségese, a Komeitó a múlt héten megállapodott egy ellenzéki választási szövetség, a Középutas Reformszövetség létrehozásáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×