Onodera Icunori volt japán védelmi miniszter vasárnap egy televíziós műsorban kijelentette: Japánnak "komolyan meg kell vitatnia" a három nem nukleáris alapelv jövőjét, különösen az Egyesült Államok "nukleáris ernyőjére" való támaszkodás fényében.

Onodera, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) biztonságpolitikai kutatótanácsának vezetője hangsúlyozta: a jelenlegi politika ugyan fenntartja az említett elveket, de a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Japán az Egyesült Államoktól várja védelmének a biztosítását akár nukleáris fegyverek alkalmazásával is. "A nukleáris kérdések figyelmen kívül hagyása politikai felelőtlenség" - fogalmazott.

Japán kormányzati források szerint a Takaicsi Szanae miniszterelnök által vezetett kormánypárt, az LDP megkezdte három kulcsfontosságú nemzetbiztonsági dokumentum felülvizsgálatát, amelyet 2026 végéig tervez lezárni. A vitában várhatóan napirendre kerül a három nem nukleáris alapelv kezelése is.

Japán hivatalos politikája továbbra is az, hogy nem birtokol, nem gyárt és nem enged be nukleáris fegyvereket a területére. Ugyanakkor a kormány ragaszkodik ahhoz a 2010-es parlamenti nyilatkozathoz, amelyet Okada Kacuja akkori külügyminiszter, jelenleg az ellenzéki Alkotmányos Demokratikus Párt (CDPJ) képviselője tett, és amely egyes értelmezések szerint rendkívüli helyzetben nem zárja ki nukleáris fegyvereket hordozó amerikai eszközök beengedését a területére.

Maehara Szeidzsi, a Japán Innovációs Párt (Nippon Ishin no Kai; Japan Restoration Association) képviselője - az LDP koalíciós partnere - a televíziós vitában szintén fontosnak nevezte annak alapos vizsgálatát, hogy a jelenlegi politika megfelelően biztosítja-e az ország védelmét. Okada Kacuja a nemzetbiztonsági dokumentumok felülvizsgálata során egyértelmű állásfoglalást sürgetett arról, miként kezelné Japán az esetleg nukleáris fegyverzettel felszerelt amerikai hadihajókat.

A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos felvetéseket elutasította Isiba Sigeru volt japán miniszterelnök.

Isiba egy élő televíziós műsorban kijelentette: Japán számára "soha nem lenne előnyös" nukleáris fegyverek birtoklása. Hozzátette: ez az atomsorompó-szerződésből és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből való kilépést vonná maga után, valamint ellehetetlenítené Japán jelenlegi nukleáris - elsősorban energetikai - politikáját.

A vitára Észak-Korea is reagált

A phenjani állami hírügynökség, a KCNA szerint Japán nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló "ambícióit alaposan meg kell fékezni". A kommentár azt állította, hogy Tokió a három nem nukleáris alapelv felülvizsgálatának emlegetésével nyíltan jelzi ilyen szándékait. A KCNA szerint a japán nyilatkozatok felerősödése összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta Dél-Korea kérését egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró építésére. Az észak-koreai média felidézte: Donald Trump amerikai elnök októberben adott erre engedélyt, miután Szöulban tárgyalt I Dzse Mjong dél-koreai elnökkel.

A kínai állami Hszinhua hírügynökség kommentárjában "veszélyes ambícióknak" nevezte a Takaicsi-kormány környezetéből érkező nukleáris retorikát. Az írás szerint a nyilatkozatok nem elszólások, hanem annak jelei, hogy Japán jobboldali konzervatív köreiben erősödik a törekvés a háború utáni rend korlátainak levetésére és az újrafegyverkezés felgyorsítására. A kommentár hangsúlyozta: Japán nukleáris fegyverkezése súlyosan gyengítené a globális nonproliferációs rendszert és a háború utáni nemzetközi rend alapjait.

Moszkva szintén bírálta a japán vitát. Andrej Rudenkó orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: Oroszország álláspontja "egyértelműen negatív", és Japán militarizálása csak rontaná az északkelet-ázsiai biztonsági helyzetet. Figyelmeztetett: egy ilyen irányváltás ellenlépéseket váltana ki az érintett országokból.