Infostart.hu
eur:
361.36
usd:
311.72
bux:
131535.27
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Swiss flag waving and tourists admire the peaks of Jungfrau mountain on a Mannlichen viewpoint, Bernese Oberland Switzerland
Nyitókép: KavalenkavaVolha/Getty Images

Svájc meglepőt húzna a migráció ügyében, népszavazást is kiírnának róla

A svájciaknak annyira elege van a bevándorlókból, hogy 10 millióban maximálnák a jelenleg 9 millió körüli népességüket.

Svájcban az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a népesség, ahogy a bevándorlók jobb életszínvonalat keresve szerencsét próbáltak az alpesi országban. A jelenség azonban nem mindenki tetszését nyerte el: idén már arról jöhet szavazás, hogy a svájciak maximálják-e saját országuk lélekszámát – írta a Bloomberg alapján a Portfolio.

Az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz vagy az Egyesült Királysághoz hasonlóan Svájcban is a bevándorlás és a szuverenitás kérdése foglalkoztatja az egyik leginkább az embereket. Az ország népessége az elmúlt évtizedben nagyjából ötször gyorsabban nőtt, mint a szomszédos Európai Unióé, mivel a magas bérek és az életszínvonal tömegeket vonzott külföldről.

A lakosság mintegy 27 százaléka nem svájci állampolgár.

Svájcban azonban a vita nem pusztán a menekültekről vagy az alacsony képzettségű munkavállalókról szól.

Egy olyan kezdeményezés került napirendre, amely tízmillió főben maximálná az ország népességét, és amelyről várhatóan még idén népszavazást tartanak.

Az ötletet a vállalatvezetők és a bankárok élesen bírálják. Az ellenzők szerint veszélyeztetné az Európai Unióval – Svájc legfontosabb exportpiacával – kötött létfontosságú megállapodásokat, és megbénítaná a gazdaságot.

Ennek ellenére egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a választók közel fele, gyakorlatilag minden korosztályban, támogatja az elképzelést. A háttérben egyrészt a svájci kultúra elvesztésétől való félelem áll, másrészt az az aggodalom, hogy a külföldiek – függetlenül attól, mennyire járulnak hozzá a gazdasághoz – túlterhelik a lakáspiacot és az egészségügyi rendszert.

A tervezett korlátozás a bevándorlást célozza, nem a természetes szaporodást: bizonyos népességszintek elérésekor lépnének életbe a szigorítások.

Régre visszanyúló bevándorlásellenesség

A mostani „Nem a tízmilliós Svájcra!" kampányt vivő párt, a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) régóta bevándorlásellenes programmal politizál, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ország legnagyobb pártjává váljon. 2007-ben egy sokat bírált plakáttal kampányoltak, amelyen fehér bárányok rúgnak ki egy fekete bárányt a svájci zászlóval borított mezőről, és támogatták a minaretek tilalmát is, amelyet 2009-ben népszavazáson fogadtak el.

A kérdés Svájcban különösen mélyen gyökerezik, ahol a külföldiekkel szembeni szabályok amúgy is szigorúak. Állampolgárságot szerezni legalább tíz év várakozás után lehet, szigorú feltételek teljesítése mellett, és a kisebb településeken a helyi közgyűlés még ekkor is elutasíthatja a kérelmet. A bevándorlás körüli vita közvetlenül érinti a nemzeti identitást, a féltve őrzött semlegességet, és azt a kérdést is, hogy Svájc hol helyezkedik el a geopolitikai instabilitás és a növekvő globális feszültségek korszakában. A kérdés az, hogy az ország mennyire engedheti meg magának, hogy nyitott vagy éppen zárt legyen egy ilyen világban.

Svájc évszázadokon át, a két világháború idején is a hegyeire támaszkodott, hogy távol tartsa az ellenségeket és a nemkívánatos látogatókat. A 19. század végéig inkább kivándorló ország volt, kevés természeti erőforrással. Egyik legfontosabb „exportcikke" a zsoldosokból álló hadsereg volt; a csíkos, buggyos nadrágot viselő svájci gárdisták, akik ma a Vatikánt őrzik, ennek a korszaknak látványos emlékeztetői.

Valójában csak a 20. században alakult át Svájc viszonylag szegény államból a világ egyik leggazdagabb országává.

A háború utáni banki bővülés és a multinacionális vállalatok felemelkedése tette igazán gazdaggá. Olyan nagyvállalatok sora erősödött meg, mint az UBS, a Nestlé, a Swatch, a Roche vagy a Richemont. Ez hatalmas munkaerőigényt teremtett, amelynek kielégítéséhez nagyban hozzájárult a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999-ben kötött EU-megállapodás. A vagyonkezelés és a nyersanyag-kereskedelem felfutása szintén jól fizetett külföldi munkavállalók tömegeit vonzotta az országba.

Ne áltassuk magunkat: a bevándorlás a múltban is, és ma is ennek a gazdasági sikernek az elengedhetetlen feltétele – mondta Stefan Legge, a Sankt Gallen-i Egyetem adó- és kereskedelempolitikai programjának vezetője. „A svájci óraipar, a pénzügyi szektor, a gyógyszeripar, a Nestlé – mindegyikben rendkívül magas a külföldiek aránya az alkalmazottak, sőt gyakran az alapítók között is."

Az ország gazdagsága ellenére sokan úgy érzik, hogy nem jut mindenkinek méltányos rész.

Svájc sikere a vállalati óriások felnevelésében frusztrációt okoz azoknak, akik nem jól fizetett pénzügyi, gyógyszeripari vagy technológiai állásokban dolgoznak, viszont nap mint nap szembesülnek az egekbe szökő lakbérekkel és a gyorsuló városiasodással.

Az ország jelenlegi népessége nagyjából 9,1 millió fő. Amikor elérné a 9,5 milliót, a kezdeményezés értelmében megtagadnák a beutazást az újonnan érkezőktől, például a menedékkérőktől és a már itt élő külföldiek családtagjaitól. Tízmilliós létszámnál további szigorítások lépnének életbe, és ha a népesség így sem csökkenne, Svájc felmondaná az EU-val kötött, a szabad mozgásról szóló megállapodást.

Van alternatívája az EU-nak?

Ez veszélyeztetné az ország hozzáférését az EU egységes piacához, és megnehezítené a svájci cégek számára, hogy az unió területéről toborozzanak munkaerőt.

Az ellenzők szerint az intézkedés súlyosan károsítaná a gazdaságot, mert végső soron arra kényszerítené a svájci munkáltatókat, hogy máshol fektessenek be, ha nem tudják helyben megszerezni a szükséges szaktudást.

A Roche, amely Svájcban mintegy 15 ezer embert foglalkoztat 120 különböző nemzetiségből, szintén ellenzi a kezdeményezést. „Ez a javaslat veszélyezteti az EU-val kötött kétoldalú megállapodásokat, és ezzel együtt Svájc jólétét" – mondta Annette Luther, a gyógyszergyár külügyi vezetője.

Az Economiesuisse üzleti érdekvédelmi szervezet „káosz-kezdeményezésnek" nevezi a tervet. Sergio Ermotti, az UBS vezérigazgatója szerint az országnak képesnek kell maradnia külföldi munkaerő bevonzására.

Egy másik ellenző szerint az olyan ötletek, mint a népességkorlátozás, félreviszik a lakhatással és az egészségüggyel kapcsolatos valós frusztrációk kezelését. Úgy véli, ahelyett, hogy bizonyos csoportokat bűnbakká tennének, a kormánynak hazai politikai eszközökkel kellene orvosolnia ezeket a problémákat.

Címlapról ajánljuk

Répássy Róbert: Novák Katalinnak lenne elszámolnivalója a kegyelmi ügyben

„Sürgetés a pápalátogatásra hivatkozva” – egy interjúban beszélt a kegyelmi ügy körülményeiről Répássy Róbert, Varga Judit volt államtitkára az igazságügyi tárcánál. Elmondta: a tárca nem támogatta a pedofilbotrányban érintett K. Endre kegyelmét, amit az államfő változtatott meg, majd sürgetve aláíratták Varga Judit miniszterrel, aki az ellenjegyzéskor nem biztos, hogy tisztában volt a részletekkel.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Tisza-kormány: élőben Magyar Péter és Donald Tusk, elindultak a magyar-ukrán tárgyalások

Tisza-kormány: élőben Magyar Péter és Donald Tusk, elindultak a magyar-ukrán tárgyalások

Kedden egyszerre folytatódott az új kormány apparátusának építése, a korábbi ügyek feltárása és a külpolitikai nyitás. Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy kormányzati dokumentumainak egy részét, Sulyok Tamás hivatala pedig jelezte: együttműködik az iratok átadásában. Közben több felmentés és kinevezés történt, újabb fejlemények érkeztek az azbesztügyben, a MÁV vezetésében, a BYD szegedi beruházása körül, valamint az Európai Bizottsággal zajló tárgyalásokról is. Magyar Péter első hivatalos külföldi útján Lengyelországba érkezett, ahol szerdán Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és több lengyel közjogi méltósággal tárgyal. A kormányváltás fejleményeit szerdán percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×