Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Japán útnak indítja a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajót a Minamitori-sziget közelében, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljen a felszínre.
Nyitókép: Tomohiro Ohsumi/Getty Images

Nagyszabású mélytengeri művelet: Japán tovább csökkentené Kína-függőségét

A japánok hétfőn útnak indították a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajójukat a Minamitori-sziget közelébe, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljenek a felszínre.

Japán elindította az első olyan tengeri kutatóexpedícióját, melynek célja ritkaföldfémek ipari méretű kitermelésének tesztelése a tenger mélyéről– írja a Portfolio a Handelsblatt beszámolója alapján.

A fúróberendezéssel felszerelt, Chikyu nevű kutatóhajó a Tokiótól körülbelül 1900 kilométerre található Minamitori-sziget térségébe hajózott, ahol 6 kilométeres mélységből egy hónapon át folyamatosan szivattyúznának a felszínre ritkaföldfémekben gazdag iszapot. A hajón 130 fős legénység dolgozik, a visszatérés február 14-én várható.

A Minamitori-sziget környéki bányászat az első kísérlet arra, hogy a ritkaföldfémeket japán forrásból, tengeri lelőhelyről nyerjék ki.

A kutatóexpedíció közvetlen előzménye, hogy a kínai vezetés a múlt héten megtiltotta több polgári és katonai felhasználású termék exportját Japánba, és a Wall Street Journal értesülése szerint a ritkaföldfém-kivitel további szigorítását is megkezdte. Ezek az elemek kulcsfontosságúak az elektromos és hibrid járművek motorjaiban használt mágnesekhez, így a japán autóipar számára stratégiai jelentőségű az ellátás biztonsága.

Japán már a 2010-es kínai exportkorlátozások után elkezdte diverzifikálni beszerzéseit, és a kínai függőség azóta 90 százalékról 60-ra csökkent különböző ausztrál projektek révén, valamint az újrahasznosítás ösztönzésével. A magas költségek miatt eddig nem volt gazdaságos a projekt, de a kínai exportkorlátozások és az emelkedő árak mellett a jövőben már megtérülővé válhat elemzők előrejelzése szerint.

A japán kormány 2018 óta mintegy 40 milliárd jent (83,72 milliárd forintot) költött a fejlesztésre, és ha a mostani próba sikeres lesz, 2027 februárjától megkezdődhet az első nagyobb léptékű kitermelés.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×