Annyi bizonyosnak látszik, hogy a gazdaság volt a gyújtószikra, ami a jelenlegi tüntetéseket elindította, de ahogy a korábbi tüntetések esetében is, azért számos egyéb kérdés is felmerülhetett – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádióban. „Arról beszélünk évek óta, ami most összegződik, hogy a nemzetközi szankciók hogyan és miként sújtják Iránt és annak lakosságát. A gazdaság helyzete és rossz kezelése a másik nagy téma, amit szoktak emlegetni” – fogalmazott, majd kifejtette: most az iráni nemzeti valuta, a riál leértékelése volt az a konkrétum, ami beindította az eseményeket. Két hete, amikor a tüntetések elkezdődtek, több mint 40 százalékkal értékelték le Irán pénzét.

Az Egyesült Államok elnöke már többször kilátásba helyezte, hogy beavatkozik, de nagy kérdés, hogy mit szólnának ehhez a térségbeli országok. A szakértő szerint Izrael kivételével a térségbeli országok elutasítanak egy ilyen forgatókönyvet. Ebben még Irán nagy riválisa, a Perzsa-öböl szemközti oldalán fekvő Szaúd-Arábia is egyetért, de Törökország és a többiek is. A térség országai attól tartanak, hogy az Iránban beinduló hatalmas társadalmi-politikai válság átgyűrűzhet hozzájuk.

„Ne felejtsük el, hogy a Perzsa-öböl a világ olajkitermelésének legfontosabb színtere, a kereskedelem egyik legfontosabb útvonala, ez az egyik dolog. A másik, hogy

elég szkeptikus vagyok az amerikai támadással kapcsolatban. Nyilván semmit nem lehet kizárni, de nem nagyon látom, hogy mi lehet ennek a módja”

– fogalmazott, hozzátéve: fél évvel ezelőtt Izrael egy 12 napos háborút indított Irán ellen, amelybe egy adott pillanatban az Egyesült Államok is becsatlakozott. És ebben a 12 napos háborúban nagyon sok iráni vezetőt, szakembert likvidáltak. Ez az irániakat még óvatosabbá tette. Akkor sem sikerült elérni sem a legfőbb vezetőt, Hamenei ajatollahot, sem pedig az elnököt, Maszúd Peszeskjánt. És most nagyon benne van a köztudatban, hogy a tüntetések a nyári háború folytatását jelenthetik. De ha a cél nem a vezetők kiiktatása vagy kiemelése, mint a venezuelai elnök, Nicolás Maduro esetében, vagy az lenne a cél, de nem végrehajtható, akkor mi lehet egy katonai bevatkozás módja? Az Egyesült Államok nyilván nem fog szárazföldi beavatkozást kezdeményezni. Akkor Amerika a levegőből lő? De kire, a tüntetőkre? „Úgyhogy nekem a katonai beavatkozás egy nagyon könnyen hangzó, de túlzó mondásnak tűnik. Nyilván Donald Trump elnök fejében vannak valamilyen forgatókönyvek, de én nem látom ennek a megvalósíthatóságát” – fogalmazott.

A kérdésre, hogy mekkora annak a realitása, hogy az elűzött uralkodói család trónörököse visszatérjen Iránba, illetve hogy valamifajta demokrácia útjára lépjen ez az ország, a szakértő azt mondta: ha a kettőt összekapcsoljuk, akkor talán azt lehet mondani, hogy a demokráciát nem monarchiában szokták elképzelni. „Bár tudunk az európai történelemből is alkotmányos monarchiákat, de azok inkább fejlődés eredményei voltak, nem pedig megoldásként jöttek elő egy ilyen helyzetre” – fogalmazott.

„Én úgy látom, a trónörökösnek és a családjának gyakorlatilag semmi esélye a visszatérésre,

még azzal együtt sem, hogy a tömeg gyakran kiabálja a szlogent, hogy Éljen a sah! De a legtöbben csak azért, hogy a rendszer szemébe vágjanak valami olyasmit, ami a rendszer számára elfogadhatatlan. De olyan hírek is érkeznek, mintha a tüntetések maguk is kezdenének alábbhagyni. Nem tudom, így van-e. A média, az internet azt mutatja nekünk, amit mutatni akar, mindenkinek mást. Elég kevés hírt kapunk arról, hogy a rendszer melletti tüntetések is megkezdődtek, és arról is most kezdenek jönni a hírek, hogy a fegyveres erők, a hadsereg, a Forradalmi Gárda, a paramilitáris erők rendületlenül a rendszer mellett állnak. Tehát nem nagyon látom, hogy mi lehet az egésznek a kifutása. Egy lassúbb belsőbb átalakulás nyilván következhet” – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádióban.

(Nyitóképünkön egy tiltakozó Madridban, ahol a helyi irán közösség is tartott szimpátiatüntetést)